Mit üzen a szivárványos kokárda?

Frissítve: márc. 18.

Néhány évvel ezelőtt valaki szivárványszínű szalagot keresett, hogy a nemzeti ünnepre kokárdát készítsen magának. Sokan akkor úgy gondolták, hogy a szivárványnak semmi köze nem lehet a nemzeti ünnephez. Vagy nagyon is sok köze van hozzá?

Az első szivárványkokárdákat a 2011-es Budapest Pride nyitóbuliján osztogatták

A szivárványos kokárda tizenhárom évvel ezelőtt a szexuális kisebbségeket kirekesztő új Alaptörvény elfogadása után született meg. Rózsa Milán a jelképet rögtön el is nevezte „szivárdának”.

A 2011-es Budapest Pride fesztivál megnyitóján sok résztvevőn volt látható egy szív alakú félig szivárvány, félig nemzeti színű kokárda. A jelkép egyszerre fejezi ki a nemzeti hovatartozást, a feltétel nélküli szeretetből fakadó elfogadást és a sokszínűséget.

Steigler Sándor, a Budapest Pride akkori elnöke, a szivárványos kokárdával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „2011-ben olyan alaptörvényt fogadott el az Országgyűlés, amely diszkriminatív módon korlátozza a leszbikus és meleg emberek jogait, vagy éppen elhallgatja, hogy ebben az országban igen is élnek, léteznek, dolgoznak, szeretnek emberek, akik leszbikusok, melegek, biszexuálisok, illetve transzneműek.”

Tizenhárom évvel ezelőtt az itthoni queer közösség tagjai joggal reménykedhettek abban, hogy a magyarság nem lehet egyenlő egy kirekesztő értékrenddel. Hogy nem születnek homofób és transzfób rendelkezések. Ma már tudjuk, hogy nem így lett.

A szivárványos kokárdával a Budapest Pride tizenhárom évvel ezelőtt azt üzente, hogy az elfogadás, a megértés a sokszínűség egy egészséges és jól működő társadalom egyik alapeleme és alapfeltétele.

Az első szivárványkokárdákat a 2011-es Budapest Pride nyitóbuliján osztogatták. A tragikus sorsú Rózsa Milán aktivista azok között volt, akik az első példányokat gyártották. Milán a szivárványos kokárdát rögtön el is nevezte „szivárdára”, amelyet egyébként egy igen tehetséges grafikus, Barts Lívia tervezett meg.

Három évvel ezelőtt a jelkép ismét előkerült queer közösségi oldalakon. Sokan akkor – a járványidőszakban – nem értették, vagy nem akarták megérteni, hogy mi köze lehet a szivárványos kokárdának a szabadságharchoz, 1848 szellemiségéhez. Pedig a képlet pofonegyszerű.

A márciusi ifjak a szabadságért, a szabad Magyarországért, a sajtószabadságért, a szabad véleménynyilvánításért, és nem utolsó sorban mindannyiunk mai szabad jövőjéért harcoltak, amibe bizony ma nem lenne szabad, hogy beleférjen a homofób és transzfób gyűlöletkeltő, uszító, kirekesztő törvénykezés, a könyvfóliázás, a képkordonozás sok egyéb mellett; más szavakkal lelírva: a szexuális kisebbségek üldözése.

Március 15-én sokan, sokféle kokárdát tűztek ki. Hogy köztük volt-e a szivárda, azt nem tudom, de hogy helye van a „szivárdának” a nemzeti ünnepen és a Pride felvonuláson, abban biztos vagyok!