A magyarországi választás megerősítette, hogy mennyire mély a
szakadék a magyar társadalomban a fiatalok és idősek, a magasabban és gyengébben képzettek, a főváros és a vidék között.
Márki-Zay megválasztása kezdetben a meglepő volta ellenére nem tűnt illogikusnak
Márki-Zay Péter nem véletlenül üzente a választás után, hogy maradni kell, mert sokan készülnek kivándorolni!
Stephan Löwenstein, a konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója szerint a listavezető jelölt nagyon elmélyedt a család történetének kifejtésében, olyannyira hogy a hallgatóság végül azon töprengett, hová is akar kilyukadni. „Így volt ez a kampányban is. Váratlan hasonlatokkal és egyebekkel folyton lehetőséget adott a félreértésekre, amelyeket a Fidesz dörzsölt választási gépezete és médiája ki is használt.
Márki-Zay az előválasztáson több nehézsúlyú versenytárssal szemben győzött, nem tartozik az összefogó, de nagyon eltérő hat párt egyikéhez sem. A
nagyon erősen eltérő pártok összefogását a választójog előírásai tették
szükségessé, mert ilyen szabályok között egy szétforgácsolt
ellenzéknek nulla esélye van.
Márki-Zay megválasztása kezdetben a meglepő volta ellenére nem tűnt illogikusnak, végtére egyszer már elnyerte a polgármesteri tisztséget a Fideszes fellegvárnak számító Hódmezővásárhelyen. Ebben az ellenzék egységesen támogatta, és sikerrel. Ám most, a nagy színpadon az ismétlés nem sikerült.
Orbán azon volt, hogy az ellenfelét még csak ne is ignorálja. Nem volt
hajlandó kiállni vele tévévitára, hogy ne engedje a maga szintjére a
kihívót. Emellett plakátkampányt indított ellene, amelyen negatív
jelszavak mellett Orbán régi ellenfelével, Gyurcsány Ferenccel
ábrázolta. És elődje, Lázár János most vereséget mért
rá Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay ennek ellenére listás helyen bekerülhet a
parlamentbe.
A szerző hangsúlyozta, hogy az, amit az ellenzék egyenlőtlen versenynek nevez, még egy nagyon hosszú cikkben is csak kivonatosan ismertethető. Kiemelte a média helyzetét: a nyomtatott sajtó 80 százaléka „közel áll a kormányhoz”, de ez messze nem fejezi ki a valóságot - írta a szerző, és számos példát sorolt. Egy további súlyos egyenlőtlenségre a Political Capital és a Transparency International hívta fel a figyelmet: ez pedig a választási költségvetések aránytalanul hatalmas eltérése: a kormány az ellenzékhez képest a sokszorosát tudta elkölteni, és ebben még nincs is benne az a sok
pénz, amelyet a kormány különféle, hozzá közelálló civil szervezetek
útján költött el.
Mindemellett a Fidesz folyamatosan a saját javára változtatta a választási jogszabályokat. Emlékeztetett a szerző a kormány gender-ellenes politikájával összefüggő népszavazásra is, amelyet a választással egy időben tartottak, és amelynek célja szintén az ellenzék megosztása volt, de ez nem járt sikerrel, és azzal, hogy a népszavazás érvénytelen lett, az ellenzéknek sikerült kisebb vereséget mérni a Fideszre. Ám a választás idejére ez a téma háttérbe szorult,
mert az ukrajnai háború a kitörésétől kezdve uralta az egész kampányt. A kormány azzal vádolta az ellenzéket, hogy akár magyar katonákat is
küldeni akar Ukrajnába. Ilyet ugyan soha, senki nem mondott, de
Márki-Zay Péter válaszolt egy hipotetikus kérdésre, hogy mi lenne, ha
a NATO úgy döntene.
Az ellenzék igyekezett Orbánt Putyin leplezett szövetségesének mutatni, és azt hirdette, hogy a tét a Kelet és a Nyugat közötti választás. Ez az üzenet azonban - mint kiderült - nem jutott el a tömegekhez. Végül a szerző idézett Orbán győzelmi beszédéből, felsorolta, kiket nevezett barátoknak, és megállapította: nem tudni, hogy a felsorolás önkényes volt, vagy egy konkrét projektre utal, de
Orbán azt mondta: „Ez nem a világ múltja, hanem a jövője”.
😘
Comments