Homofób botrány az iskolában

Az eset rámutat arra, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés még mindig kihívást jelent Magyarországon.

Pénzbüntetést kapott a tanárt sértegető anyuka

375 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki a Szentendrei Járásbíróság arra a nőre, aki 2023 februárjában homofób sértegetésekkel támadt egy meleg pedagógusra egy vidéki iskolában, diákok és tanárok szeme láttára

Az incidens egy takarítónő és a tanár közötti konfliktussal kezdődött. A takarítónő állítólag rendszeresen nem takarította ki a meleg pedagógus osztálytermét, amit a tanár szóvá tett. Amikor a takarítót a terem kitakarítására utasították, az illető dühösen távozott, majd nem sokkal később visszatért az édesanyjával. Az anya a jelenlévő diákok és tanárok előtt emelt hangon kezdett homofób sértéseket szórni a pedagógusra, és fenyegetésekkel illette, mondván, „megvereti”, és „intézkedik, hogy kirúgják”.

Az áldozat szerint a helyzet különösen megalázó volt, mivel a sértő megjegyzések nyilvánosan, a közösség előtt hangzottak el. „Nemcsak rólam szólt ez, hanem arról is, hogy másoknak is üzentek: ilyen embereknek itt nincs helyük” – nyilatkozta később a tanár.

A rendőrök kezdetben nem a történtek súlyának megfelelően jártak el, és becsületsértés miatt indítottak eljárást. Az ügy később meg is szűnt. Csak a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának közreműködésével indult új eljárás közösség tagja elleni erőszak – azaz gyűlölet-bűncselekmény – miatt.

A bíróság hangsúlyozta, hogy az elkövető magatartása előítéletes indítékból fakadt, és alkalmas volt arra, hogy a sértettben és a jelenlévőkben riadalmat keltsen. Az ítélet szerint ez kimeríti a gyűlölet-bűncselekmény tényállását. Az anya kihívóan közösségellenes magatartása miatt a bíróság 375 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki.

A képre kattintva támogathatod magazinunk működését

A tanár örül, hogy végül az igazságszolgáltatás elismerte a gyűlölet-bűncselekmény tényét, de szerinte a büntetés nem oldja meg az alapproblémát. „A pénzbüntetés talán visszatartó erejű lehet, de nem segít az elfogadás előmozdításában. Jobbnak tartottam volna, ha a bíróság például bocsánatkérésre vagy egy LMBTQ+ civil szervezetnél végzett önkéntes munkára kötelezi az elkövetőt” – fogalmazott.

A sértett szerint az elfogadás hiánya miatt továbbra is „lappang a gyűlölet”, és az ügy rávilágít arra, hogy Magyarországon még mindig komoly akadályokba ütköznek az előítéletes támadások áldozatai, ha igazságot keresnek.

Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője szerint az eset tipikus példája annak, hogy egy ügy hogyan siklik félre már a kezdetekkor. „Ha a sértett hagyja magát eltántorítani a feljelentéstől, vagy elfogadja az eljárás megszűnését, akkor soha nem született volna elmarasztaló ítélet. A bátor fellépés és a civil szervezetek segítsége nélkül ezek az ügyek gyakran a feledés homályába vesznek” – mondta.

A Háttér Társaság továbbra is bátorít mindenkit, akit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt ér verbális vagy fizikai abúzus, hogy tegyen feljelentést, és kérjen jogi támogatást. Az eset arra is rávilágít, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépéshez szükséges a társadalmi szemléletformálás és a hivatalos szervek érzékenyítése.