Faludy György nyomában

INTERJÚ Csiszár Gábor Magyar–földrajz–eszperantó szakos középiskolai tanár, irodalomtörténész. PhD-fokozatát az ELTE-n szerezte Faludy György életművéből, akinek több verseskötetét is szerkesztette.

Csiszár Gábor írt Faludyról a Mások című újságban, és tartott előadást róla az LMBT Történeti Hónap alkalmából is, akit nemrég megjelent Faludy György kötetéről kérdeztünk.

Faludyt férfi szerelme Eric Michael Johnson a Pokolbeli víg napjaim hatására kezdte el keresni, és 1966 februárjában Máltán meg is találta.

Mennyire tekinthető Faludy LMBT szerzőnek?

Faludynak a harmincas évektől folyamatosan voltak férfi szeretői és szerelmei, akikről versekben és prózában is rendszeresen beszámolt. Költészetében szerelmes verseiből, ha nem is tüntetné fel, hogy férfiakhoz írta, számos elem árulkodó, például a test másodlagos nemi jelleget nem tükröző részletei leírásának kizárólagossága (pl. szemek, ajkak, karok - mondjuk a mellek helyett), ahogy az általa jóváhagyott angol fordítások is egyértelműek. Önéletírásaiban részletesen beszámolt nőkkel és férfiakkal való szeretkezéseiről egyaránt. A Test és lélek kötet egyes fordításai homoerotikájukban egyedülállóak irodalmunkban – részben, mivel Faludy ezeket is átköltötte. A nemzetközi szakirodalom számon is tartja LMBT-íróként (pl. Gregory Woods: Homintern. How Gay Culture Liberated the Modern World). Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy személyesen nem állt ki biszexuálisként, amikor például elcsalták az ELTE akkor létező Meleg Klubjába, botrány lett az estből.

Mit tudunk Ericről, Faludy György szerelméről? Az utóbbi időben elfelejtődni látszik a szerepe, pedig jelentős volt személye.

Úgy látom, a Faludyval foglalkozók nagyon is számon tartják. Szerencsére többet tudhatunk róla, mint amit Eric szeretett volna: előszeretettel teremtett ugyanis legendákat az életéről, származásáról. Eric Michael Johnson néven 1937. október 22-én született az indianai Fort Wayne-ben. Már a Faludyval való megismerkedése előtt tanult magyarul. Katona és balett-táncos is volt. A Pokolbeli víg napjaim hatására – bár az ekkori angol kiadásban még csak szőrmentén voltak homoerotikus utalások – fogott Faludy keresésébe, és 1966 februárjában Máltán érte utol. 2002 júliusáig, Faludy negyedik házasságáig élettársak voltak. A külvilág számára titkáraként szerepelt, valójában sokkal többet adott annál is, amit a hozzá írt számos szerelmes szonettből megtudhatunk. Fix fizetésével szükség esetén eltartotta a változó bevételhez jutó, és azt akkor gyorsan elköltő Faludyt. Angolra fordította több művét, versektől a Rotterdami Erasmusig. Társszerző is volt, a költő feljegyzéseiből ő állította össze a Jegyzetek az esőerdőből kötet angol eredetijét, időnként Faludy helyett leveleket és újságcikkeket is írt. 2004 február 8-án egyszerű katmandui szállodájában önkezével vetett véget életének.

Faludy György és Fanny

Mit gondolsz Fannyról? Sokaknak megosztó személyiségnek tűnhetett.

Nem dolgom, hogy az általam kutatott költők családtagjairól bármit gondoljak, bőven elég tudni, hogy Faludy szerette őt. Ráadásul utolsó éveiben Fanny gondoskodott a költőről, ahogy korábban Eric vagy Szegő Zsuzsa tette. Faludy halála óta pedig igyekezett férje kultuszát életben tartani, versmondó verseny szervezésétől kötetkiadáson át, a 2010-es múzeumi kiállítás támogatásáig.

Melyik irányzathoz sorolható Faludy?

A Nyugat harmadik nemzedékének kortársa volt, több tekintetben hasonlít is többükre, azonban sose írt a Nyugatban, s inkább támadta őket. Sokszor együtt publikált, barátságot tartott viszont szociáldemokrata írókkal, a kortárs zsidó írókkal, majd a recski bajtársaival is. Akikre ezen jellemzőkből több is igaz volt, azokkal szorosabb volt a kapcsolat.

Miben volt egyedülálló Faludy György?

Talán az utazásaiban. A magyar költészet megszokott horizontja helyett az Atlasz-hegységtől a Csendes-óceánon át a kanadai tajgáig örökített meg tájakat. A költészetére jellemző legtöbb jegy persze más kortársainál és elődeinél is fellelhető, Mikszáthtól Weöres Sándorig – mindez a nála meglévő keveredéssel azonban szintén egyedülálló.

Miért kezdtél el Faludy Györggyel foglalkozni? Hogyan lett egy rajongó a kötet szerzője?

Elsős középiskolásként én tarthattam Villonról fordított órát. Azzal szembesültem, hogy egy csomó kiváló vers csak az egyik kötetben volt meg. Mint utólag megtudtam: mert valójában Faludy villoni szerepben írt átköltéseiről volt szó. Elkezdtem olvasni a költő akkor megjelenő köteteit, jártam estjeire, megfogott a személyisége. Először a 2010-es, századik születési évforduló alkalmából keresett meg egy kiadó, akkor kezdtem egy monográfiát írni, melynek végső és bővebb formája most jelent meg.

Mesélnél a kutatásaidról? Esetleg ki tudnál emelni ezzel kapcsolatban érdekes történeteket?

Alapvetően az irodalmárok élete sokkal szürkébb, mint az általuk tanulmányozott költőké. Az ember órákon át ül egy könyvtárban, a kézirattárban olvassa és jegyzeteli a leveleket, a mikrofilmolvasón tekercseli a hajdani folyóiratokat és napilapokat, sorra járja az egyes levéltárakat, hogy egy iskoláskori írást, egy házassági vagy temetkezési bejegyzést megszerezzen. Nekem legérdekesebb az volt, amikor a Faludy által is megírt helyszínekre utazhattam el, és mondjuk a versekben leírt kép ihletőjére ismerhettem rá. Vagy Torontóban rádöbbentem, hogy a lakása mennyire közel feküdt a meleg negyedhez, Marrákesben, amikor engem és ma nehezen hagytak az egyik lakhelyénél sétálni, rájöttem, hogy nem az első feleség hibája, hogy nem tudott egyedül kimenni az utcára – akkor, amikor a helyi asszonyok még ki se mozdultak otthonról.

Min dolgozol mostanában?

Az Európa kiadónak Faludy levelezéséből állítottam össze egy kötetet, annak a szerkesztésén. Emellett pár állami tankönyv mellé magam írok leckénként összefoglalókat diákjaimnak, mert azok annyira gyengék.

A járványügyi helyzet ellenére hol találkozhatnak veled az olvasóid?

Jó kérdés, még nem tudom. Tavaszra a könyvfesztiválra és a New York Kávéház irodalmi szalonjába is volt meghívásom, amik sajnos elmaradtak.

Mik a távlati céljaid?

Ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a Kanadában őrzött Faludy-hagyatékot is feldolgoznám. Az Európa kiadóval több további, kiadatlan kötet megjelentetéséről tárgyalunk. Végül a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozó kollégákkal Ady műveinek kritikai kiadását is folytatnánk.

Nagyon köszönjük az interjút, további sok sikert kívánunk a munkásságához és reméljük más köteteiről is beszélgethetünk hamarosan!