Magyarország az első tagállam, amely ellen beindítják ezt az eljárást – írja a Politico európai kiadása.
A döntés a demokratikus intézmények lebontása, és az adófizetők pénzének a barátok és rokonok zsebébe történő csatornázása miatt született – írta az amerikai portál
A Magyarországról szóló hírek legtöbbje az elmúlt 48 órában arról számolt be, hogy az Európai Unió elindítja Magyarország ellen a jogállamisági eljárást a támogatások csökkentése érdekében ✨✨✨
Az EU Bizottsága hamarosan beindítja a jogállamisági mechanizmus elnevezéssel ismertté vált új, jelentős eszközt. Magyarország szankcionálása szinte végig napirenden volt, amióta Orbán Viktor hatalmon van, és fokozatosan az ellenőrzése alá vonta a demokratikus intézményeket, és az adófizetők pénzét a barátok és rokonok zsebébe csatornázta.
Von der Leyen elmondta: munkatársai megvizsgálták a választ, amelyet Budapest adott a novemberben küldött informális levélre, amelyben a bizottság a jogállamiság helyzete miatti aggodalmaival kapcsolatos kérdéseket tett fel. „Nagyon alaposan vizsgáltuk a válaszokat, és az eredmény az, hogy tovább kell lépnünk” – mondta a bizottság elnöke.
Magyarország az első tagállam, amely ellen beindítják ezt az eljárást, amely lehetővé teszi, hogy sok milliárd eurót tartsanak vissza azoktól az államoktól, amelyekben a jogállamiság olyan megsértéseit tárja fel, amelyek a tömb költségvetését veszélyeztetik.
Az eljárás megindítása fordulatot jelenthet abban, hogy Brüsszel mennyire kész fellépni a korrupció és a demokratikus visszacsúszások miatt a tagállamok ellen. Von der Leyen több hónapnyi fontolgatás után most késznek mutatkozik erre, de jelentős bürokráciának kell még megmozdulni, és sok politikai vitának kell lezajlania, amíg kiderül, hogy elveszít-e Magyarország kritikus összegű támogatásokat.
Amikor a bizottság hivatalosan is beindítja az eljárást, először hosszas huzavona várható Brüsszel és Budapest között. Aztán következik az Európai Tanács, ahol a tagállamok képviselői végleg eldöntik, hogy megvonja-e az EU a pénzt. A döntéshez úgynevezett minősített többség szükséges, vagyis legalább az uniós tagállamok legalább a lakosság 65 százalékát tömörítő 55 százalékának támogatása.
A cikk ismertette a Magyarországon Orbán Viktor újbóli hatalomra jutása óta bevezetett és az unió által kifogásolt fejleményeket, és idézte Gulyás Gergelyt, aki szerint a EU a magyar választókat bünteti demokratikus választásuk miatt.
A bevezetett változtatások eredménye az, hogy a szakértők és Orbán magyarországi ellenfelei szerint Magyarország már nem teljes demokrácia. Ezzel szemben a magyar kormány sokáig tagadta, hogy bármi gond lenne a demokráciával, „politikailag motivált” eszköznek nevezte, és elutasította a jogállamisági mechanizmust. Brüsszel azonban igyekezett foglalkozni a demokratikus visszaeséssel, és sokszor hangsúlyozta, hogy az EU alapdokumentumai nem tartalmaznak olyan forgatókönyvet, amelyben egy tagállam tekintélyelvű útra tér.
Az unió különböző intézményei több évig próbálták a rendelkezésükre álló eszközökkel jó útra téríteni az országot - írta a szerző, és felsorolt néhány ilyen próbálkozást. Ám a tagállamok politikai egyezséget kötöttek, hogy kivárják az új eszköz bevetésével addig, amíg az Európai Bíróság ítéletet hirdet a jogállamisági mechanizmus törvényességének kérdésében, amelyet Budapest és Varsó vitt a testület elé. Ez a halasztás erős frusztrációt keltett főleg a civil szervezetekben és az Európai Parlamentben. Végül februárban zöld jelzést adott a mechanizmusnak, de a bizottság úgy döntött, hogy kivárja a közelgő magyarországi választást.
🏳️🌈
Comments