top of page
Simon Lehel

Az amerikai meleg rémálom előtt, után, és közben

Nem elég, hogy az Egyesült Államokat a koronavírus-járvány sújtja, de az LMBT-jogokat is komoly támadás érte és gazdasági katasztrófa van kibontakozóban.


Vezető amerikai közgazdászok szerint az amerikai tőzsdék nem élnek túl egy második járványhullámot, vagy legalábbis megrokkannak.


Hiába védi az amerikai Legfelsőbb Bíróság meleg munkavállalókat, ha nincs mit enniük.

Az Egyesült Államok Kongresszusa tavasszal azzal segítette ki a „népet”, hogy mindenkinek, Bill Gates-nek is, a chicagói csövesnek is adott „adományként” 1200 dollárt, az USA ugyanis nem ismeri a szociális differenciálás elvét, történelmileg.


A Fed, az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi hatóság ennél sokkal többet költött a dollár drasztikus „bezuhanásának” kivédésére, így is az amerikai dollár forex trading szakemberek szerint már nem számít megbízható valutának, a globális valuták közül a brit font után befektetésre legkevésbé alkalmas.


Sanders visszalépése után a radikális hívei már nyíltan szocialisták, már nem „demokraták”, és az Egyesült Államok – Párizs után 150 éves fáziskéséssel – megélte a maga első kommünjét, a napokban, Seattle-ben, aminek leginkább csak az vetett véget, hogy elfogyott a városban az élelmiszer.


Mindez érthető: az amerikai munkanélküliség 1934 óta nem volt ilyen magas, akkor tetőzött az 1929-es világválság. Amerikának nincs szociális ellátórendszere, az amerikaiak egyharmadának nincs semmilyen egészségbiztosítása. Tehát, ha nincs munkából bevétel, egy amerikainak semmi nem marad, csak az éhezés: a endémia alatt az amerikaiak 10 százaléka magánalapítványok élelmiszer-segélyeire szorult, egyes adatok szerint ez az LMBT-közösség esetén 20%-os ráta volt, azaz duplája a többségi társadalom mutatójának, ez erősen elgondolkoztató. Márpedig – mint fentebb levezettem – mindez a foglalkoztatáson múlik. Ezért létfontosságú minden amerikai bírósági döntés, amely tételesen védi a melegek munkához való jogát, más esélyük a fennálló amerikai „rend”-ben anyagilag az amerikai LMBT-embereknek sincs.


Kommünök, jogi tiltakozásokba csomagolva, ez „az amerikai rémálom”, ahogy sokan emlegetik. Jól eladható „demokráciatermék”, valójában félelem a teljes anyagi kiszolgáltatottságtól. Kommün kell Amerikának, vagy hajlandó lesz „rendszerét” a jogtól a gazdaságig radikálisan megváltoztatni?


Nem úgy tűnik…

Addig is, minden ilyen „bebetonozódásnak” vagy „forradalomnak” az amerikai LMBT-közösség a „dupla vesztese”.


Lehet erre a krízisre egy speciális amerikai meleg válasz, jogilag, gazdaságilag?


Most meg kell élni a szolidaritást, nem csak jogi szlogenként, bírósági ítéletekben, hanem a hétköznapok Amerikájában is: ezen gyakorlat (nem csak elv) nélkül minden borul. Túl kell lépni az elveken, szlogeneken, bizonyos értelemben a l'art pour l'art amerikai jogrendszeren is. Gyakorlati szolidaritásra lenne szükség.


Ezt mutatja a Seattle-i Kommün: ha a változás nem történik meg, Amerika felfordul, még jobban, teljesen.


Az LMBT-közösség a legradikálisabbak közé tartozik ebben a tekintetben is, mivel nem is tehet semmi mást.


Ebből lehet egy „szociális meleg ’68”, ismét, amerikai progresszív radikalizmussal.



Támogass minket egy megosztással!

0 hozzászólás

Comments


MAGDI A GŐZBEN

METÉLT VAGY NEM?

Head
fffffffffff

bottom of page