Tegnap volt az AIDS Világnapja, amivel kapcsolatban számos megemlékezés volt világszerte, pl: politikai pártok is kifejezték szolidaritásukat, de kis hazánkban csak egy politikai csoport, nevezetesen a Momentum Mozgalom szólalt meg ez ügyben.
1991-ben a Broadwayen a Tony-díj átadásakor 3000 piros szalagot osztottak szét a részvevők között, és amikor Jeremy Irons a kamerák elé lépett, piros szalagja a nemzetközi AIDS-ellenes küzdelem jelképévé vált.
A Fideszen meg se lepődünk, mivel magasról tesznek a HIV/AIDS-el kapcsolatos témákra, de a többi demokratikus ellenzéki pártot nagyon nem értjük! Szégyen!
A párt egy blogbejegyzésében írt az AIDS Világnapjáról, de a többieknek pl: DK, MSZP, LMP, Párbeszéd, Kétfarkú Kutyának ennyire sem tellett. Ja és a nagyban partizánkodó független képviselők sem igazán erőltették meg magukat.
Árulja el nekünk valaki azt, hogy a 21. században, hogy lehet az, hogy egy ilyen fontos dologról nem emlékeznek meg, amikor bármely rákos világeseményről azonnal beszámolnak végeláthatatlan posztokban?
Van egy olyan érzésünk, hogy egyes politikusok azzal, hogy évente egyszer szelfiznek a Budapest Pride felvonuláson, úgy alle zuzammen le is tudják, mind az LMBT, mind a HIV/AIDS-es dolgokat, amely utóbbit sajnos hibásan csak a közösségünkhöz kötnek, holott szép számban vannak hetero HIV fertőzöttek is.
A jelenlegi magyar kormány a 2010-es hatalomra kerülésével jelentősen visszavágta a HIV/AIDS programok költségvetését, sőt a tűcsere-programot le is fejezte, ami a prevenciónak egyik fontos sarokköve. Ja igen és van egy Nemzeti HIV Kerekasztal is, amin az állami vezetés már évek óta nem képviselteti magát.
A világ eközben meg halad, Nyugaton gyakorlatilag ingyen lehet hozzájutni a PrEP-hez (itthon 70.000 Ft/hó), a patikákban vény nélkül lehet venni HIV gyors-teszteket és ezerrel öntik bele a pénzt a megelőzésbe. Kivéve persze itthon és olyan baráti országokban mint pl: Oroszország, ahol nem olyan rég egy HIV robbanás is volt.
A vírus meg folyamatosan terjed és van mód megfékezni, de ehhez szükséges minél szélesebb társadalmi fellépés. Nyugaton gyakorlatilag már visszaszorították, Keleten viszont súlyosabb a helyzet, pláne Magyarországon, ahol rendes mérés sincs, hogy pontosan hány fertőzött lehet. Sokukat már csak végstádiumban AIDS-esen szűrik ki, amikor már a kezelés sem segít. Pedig megfelelő megelőzéssel ezen lehetne változtatni.
Egy ilyen helyzetben pedig szükséges lenne minél több politikai támogatásra, ami itthon jelentősen elmarad. Vajon miért?
Nekünk a magyar politikusi megnyilvánulások hiánya pontosan azt mutatják, hogy hiába próbálják meg az országot egy tejjel-mézzel folyó LMBT kánaánnak lefesteni, amikor ez az alaptéma még mindig nagyon kényes ügy és félnek, hogy elfordulhatnak tőlük a választóik.
Viszont örülünk azért annak is, hogy legalább van EGY, az az EGY darab magyarországi párt, amely a HIV/AIDS-el kapcsolatos dolgokat komolyan veszi. A Momentum blogbejegyzését itt lehet elolvasni:
A többiek meg szégyelljék magukat!
