Október utolsó napján röppent fel a halloweeni horrorba illő hír: egy fiatal türkmén orvos nyilvánosan coming outolt, majd családjával együtt berendelték a rendőrségre, és ezután mindannyiuknak nyoma veszett.
Garayev még egy búcsúvideót is készített
A férfit a rendőrség is többször bevitte, megverték, gúnyt űztek belőle, és egyszer még elektrosokkot is alkalmaztak rajta.
A 24 éves Kasymberdy Garayev kardiológusként dolgozott Asghabatban, Türkmenisztán fővárosában. Október 21-én az RFE-nek tett nyilatkozatában felvázolta, miket élt meg melegként egy olyan országban, ahol a homoszexualitás ma is két évig terjedő börtönnel büntetendő. Elmondta: csak családtagjai előtt vállalta fel magát, és ők is folyamatosan nyomást gyakoroltak rá, hogy titkolja el szexuális irányultságát. Sőt, igyekeztek „meggyógyítani” úgy, hogy házasságra akarták kényszeríteni, elvitték pszichiáterekhez és imámokhoz, és azt javasolták, feküdjön le egy prostituálttal, attól majd „igazi férfi” lesz belőle.
A rendőrség is többször bevitte, megverték, gúnyt űztek belőle, és egyszer még elektrosokkot is alkalmaztak rajta.
Garayev „Kamil” álnéven adta a nyilatkozatot. Annak megjelenését követően a türkmén hatóságok átvizsgálták a teljes egészségügyi szektort, hogy kiderítsék, ki adta az interjút. Többekkel együtt Garayevet is beidézték a rendőrségre október 24-ére. Ezt követően senki nem hallott felőle. Az RFE felhívta a munkahelyét, ahol azt mondták, már nem dolgozik ott. A családját sem sikerült megtalálni: már nem laknak a régi otthonukban, és a szomszédok semmit sem tudnak róluk.
Az RFE és különböző emberi jogi szervezetek jogosan aggódtan Garayev sorsa miatt. Türkmenisztán elnöke, Gurbanguly Berdymukhammedov ugyanis – miközben diktatórikus eszközökkel kormányoz – nagy hangsúlyt fektet arra, hogy országáról pozitív kép jelenjen meg a világban. A türkmén állampolgárok élete szigorú szabályozás alatt áll a ruhaviselettől az autók megengedett színéig – és természetesen soha, de soha nem szabad rosszat mondaniuk az országukról. Mert ha mégis - a Prove They Are Alive kampány 121 olyan esetet dokumentált, amikor valakit bebörtönöztek Türkmenisztánban, aztán soha senki nem hallott róluk.
Garayev még egy búcsúvideót is készített, amelyben egyenként elköszön családtagjaitól és bocsánatot kér, amiért nyilvános coming outjával esetleg kellemetlenségeket okozott nekik. Úgy beszél a videóban, mintha soha többé nem látná őket… Ez járta körbe a világot október 31-én, majd Garayevről egy hétig senki nem tudott semmit.
Azután november 6-án felhívta az FRE-t egy férfi, aki Garayev apjaként, Maksat Garayevként mutatkozott be, és azt mondta: ő és családtagjai is jól vannak. Még ugyanaznap este Kasymberdy Garayev later is felhívta az RFE/RL-t, és elmondta, hogy otthon van, sose nyilatkozott az RFE/RL-nek, és a róla megjelent hírek alaptalanok.
Hogy mi történt, arról csak találgatni tudunk, de azért van pár nyom. Például, hogy a búcsúvideót követően több LMBT jogi csoport is kampányolni kezdett Garayev védelmében. Monica Cirinna olasz szenátor november 6-án felszólította az olasz kormányt, hogy kérdezzen rá Garayev eltűnésére a türkmén delegációnál, akik az elnök vezetésével éppen akkor készült Rómába látogatni. Az is köztudott, hogy Türkmenisztán igyekszik semleges maradni és mindenkivel jóban lenni – talán ezért is támadják kevésbé, mint más, hasonlóan diktatórikus és emberi jogokat elnyomó országokat. Amíg nem kerülnek bele a hírekbe, senki nem támadja őket. Nyilvánvalóan nem érdekük, hogy felelősségre vonják őket az LMBT emberek jogainak korlátozása miatt.
Most már csak az a kérdés, mi történt valójában Garayevvel, és főleg, mi fog történni vele.
