A nemrégiben lezajlott üdítőgyártó cég kampánya során sokszor szóba került a meleggyűlölet, más néven homofóbia. De mi is ez, homofóbia?
A homofóbia többféleképpen jelentkezhet
Rengeteg előítélet van a magyar emberekben, ami a gyűlöletkeltés táptalaját képzi. Legyen az antiszemitizmus, cigányellenesség vagy épp homofóbia.
Van egy konkrét dátum, 1973 amikor is a homoszexualitás lekerült a pszichiáterek betegség listájáról, ezzel a hozzátapadt betegség jelentését elvesztette. Ezzel szemben egy másik jelentés kerül a köztudatba, vele kapcsolatban a szorongást megélők - a homoszexuálisok egyéni jellegzetességeit hangsúlyozva, egyfajta félelmet és meg nem értést vált ki -, homofóbiában fognak szenvedni. Voltak azonban sokan, akik nem tekintették és mai napig, nem tekintik betegségnek vagy épp szorongásnak, hanem inkább a heteroszexista elnyomás tudatosságnövelés eszközeként fogják fel. Ennek azt a magyarázatot adják, hogy a heteroszexualitás egyetemes létjogosultságától való eltérés csak a deviancia és a kisebbrendűség miatt következhet be.
A homofóbia többféleképpen jelentkezhet. Egyrészt egy előítéletek vezérelte viselkedési forma, egy olyan emberre mondjuk, aki megveti a homoszexuálisokat, és ennek a drasztikus megnyilvánulása, amikor már erőszak keretében próbálja a benne lévő előítéleteket levezetni. Mindezeken felül sajnos van egy még drasztikusabb megnyilvánulási módja, ami a teljes mértékben, homályban és csöndben zajlik, ez pedig a homoszexuálisok társadalmilag történő ellehetetlenítése, amely a házasság, a gyerekvállalás, vagy épp a nyílt érzelemkifejezés területét érintik.
Hazánkra elmondható, hogy a magyarok általános másság ellenzése, a társadalmunk és az állam közötti kohézió másokkal szemben támasztott felsőbbrendűségből következik. Ebből fakad, hogy rengeteg előítélet van a magyar emberekben, ami a gyűlöletkeltés táptalaját képzi. Legyen az antiszemitizmus, cigányellenesség vagy épp homofóbia.
Mindez megjelenik a hihetetlenül magas magyarság tudat működtetésében. Ennek oka egyrészt a történeti-nemzeti társadalom viszonyrendszere, mely az uralmi szakszerűséget jelenti, ahol is megjelenik az alá és fölérendeltségi szint, a másik pedig a modern társadalom tárgyi szakszerűsége, vagyis a kitűzött cél maximális teljesítése. Ma újra hangsúlyosnak látszik, hogy a középosztályi uralmi viszonyokat alkotja újra, és mindenkit, akik tőlük eltér, különböző jegyekkel, fogyatékosságokkal ruháznak fel, amely a megkülönböztetést segíti.
A modern társadalomban ennek a szemléletnek az ellentéte a liberalizmus, mely megpróbálja az ellentéteket kezelni azzal, hogy közelebb próbálja hozni egymáshoz a két oldalt és a különbségeket a másik szemében lecsökkenteni.
A homoszexualitás el nem fogadása, tehát összefüggésbe hozható a magyarságtudat erősödésével is, amelynek központi eleme a család és a család védelmezése. Ennek az ideológiának egyik hangsúlyos eleme, hogy óvni és védeni kell a családot a homoszexuális, azaz „beteg” emberektől. Ezért is került rögzítésre az alkotmányban, hogy a család az férfiből és nőből áll.
Azonban ahhoz, hogy az előítéleteken és gyűlölködéseken változtatni lehessen, megfelelő általános légkörnek és biztonságérzetnek kellene lennie, ami a rendszerváltás óta fokozatosan romlik. Így az állandó negatív hangulatban, ahol az emberek nem látják a jobb jövő felé vezető utat, képtelenség a homoszexualitásról és társadalmi problémáról beszélni.
Egy korábban készült internetes kutatás azt az eredményt hozta, hogy ugyan változás mutatkozik az előítéletesség és az elfogadottság tekintetében pozitív irányban, ugyanakkor elmondható, hogy az eltelt idő jól tükrözi, hogy az előítéletek mélyen gyökereznek. Valamint kirajzolódik egy olyan kép, miszerint a nyílt és drasztikus másság ellenességüket, kifejező csoportokat, többek között a Mi Hazánk Mozgalom, akik vállalják a bűnbak-képzést, szélsőjobboldali kezdeményezések, karolják fel, a politikai fölény érdekében. A másik oldal ezzel szemben nyíltan elfogadja és támogatja a másságot, és ami a legfontosabb, normálisnak tekinti mindezt. Bár ez az oldal egyre inkább szűkül sajnos.
