Vannak dolgok amiket igenis ki kell mondani és nem tehet az ember úgy, hogy Budapesten minden szép és jó. Tudom, hogy ez egy kimondatlan "policy" és hát a magyar nagyon nem szereti, ha kimondják az igazságot.
Beszéljünk őszintén!
Az egyik helyen volt olyan este, hogy ki se tudott nyitni, mert nem voltak alkalmazottjai! Azt is meg kell érteni, hogy a magyar munkaerőhiánynak évtizedes előzményei vannak!
Egész Európát komoly munkaerőhiány sújtja és ezek közül a legkomolyabban érintett terület a Kelet-Európai térség, ahonnan százezrével költöznek az emberek Nyugatra. Nap mint nap látom mennyi lengyel, román, bolgár és persze magyar jön ki. Csak Romániából 3 millió állampolgár lépett le. Már naponta hallok magyarokat Berlinben úgy, hogy amikor még 2015-ben kiköltöztem, akkor még nyugodtan beszélhettünk akár fényes nappal a szexuális életünkről is az s-bahn-on, mert senki sem értette. Ma ezt már nem merem bevállalni, mert a helyzet gyökeresen megváltozott.
A munkaerőhiány sok éve előkelő helyen van a hazai hírekben, amit a Fidesz hol elismer, hol tagad, mondván, hogy már megfordult a trend és költöznek vissza. Nyilván egy gyűlölettel beoltott ország nagyon "vonzó "a visszatelepüléshez.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem vagyunk hazaárulók, nem felejtettük el szülőföldünket, csupán nem becsültek meg minket sem pénzügyileg, sem erkölcsileg annyira, hogy maradjunk. Ennyi!
A magam részét nem fogom kifejteni, nyugodtan utánanézhet bárki mennyi mindent güriztem azért az országért, kezdve azzal, hogy megnyertem az első meleg pert.
A jelenség nem előzmények nélküli, mivel hatalmas munkanélküliség volt még idestova jó 10 évvel ezelőtt és ki kell mondani, hogy a magyar vállalkozók bizony semmit nem tettek a helyzet javításáért, sőt sokszor vissza is éltek vele, hogy "ha nem tetszik el lehet menni, mert bármikor találok dolgozókat". Az, hogy élsz meg napi 8-12 óra munka után 70-100.000 Ft-ból az őket nagyon nem zavarta. Az uccsó fizum 60.000 Ft (200 euró) volt az Aegon ügyfél-szolgálatán és ja a rendezvényszervezésből származó bevételeim egy részét meg a mai napig nem fizették ki.
Meg van tehát az előzmény ami sajnos a magyarországi LMBT helyeket is elérte és annak ellenére, hogy folyamatosan látom a hirdetéseiket a közösségi oldalakon, lasszóval nem találnak munkaerőt. Az egyik meleg férfiaknak tartott hely konkrétan nem tudott kinyitni nem olyan rég, mert nem talált senkit aki aznap üzemelteti a helyet. A saját szememmel látom, hogy naponta keresnek egyes helyekre személyzetet, és van ahol bezárt a rendelkezésre álló pultok egy része is. Az Auróráról ne is beszéljünk, mert ott meg jogászok hada dolgozik azon, hogy a kormányzat be ne zárassa.
Ja és ne feledkezzünk meg a pár éve bezárt Capella-ról, ahol Bírta László sokszor úgy bánt az emberekkel, mint a kutyákkal. Fájdalom, mert nagyon jó helyen volt és anno az volt az első meleg hely ahova lementem. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem ilyen minden meleg vállalkozó. Ez egy durván kirívó eset volt és megtehette ahogy viselkedett, mert talált mindig új alkalmazottat akár az utcán is. A Capella megérdemelte a sorsát, csak mint írtam fájdalom és nekem főleg azért, mert sok szép emlék is odaköt az ifjúságom bulikorszakából.
Apám sok évig mondogatta, hogy egyszer kipukkad a "lufi" és tömegesen hagyják majd el az országot. Sokáig nem hittem neki, de úgy 2010 tájékán már elkezdtem kapizsgálni és amikor megnyíltak a Schengen-i határok, akkor én is megértettem, mert sokan tényleg szedték is a sátorfájukat.
Már 2011-ben, amikor a Pride partiszervezőcsoportját vezettem, már akkor figyelmeztettem az akkori többi partiszervezőt, hogy baj lesz, mert Dj. Palotai (aki már Londonban él) egyik interjújában elmondta, hogy a törzsközönségének a fele már kiment Nyugatra. Akkor legyintettek, hogy "Ó, hét tele vannak mégis a szórakozóhelyek!". Igen, csak azok a vendégek javarészt külföldiek, akiket a különösen szép város vonz és eszük ágában sincs beállni pl: pultozni. Nem! Ők pár napos itt tartózkodás után szépen visszamennek a biztonságos, gazdag Nyugat-Európába, ahol alapból van melegházasság és hozzájutnak ingyen a PrEP-hez. Bevezetni a homofób Orbán kormány biztos nem fogja ezeket, sőt a kisebbségek elleni gyűlöletkeltéssel próbálja elterelni a figyelmet az alacsony életszínvonalról.
Sajnálom ami van, mert ennél többet érdemelne Budapest, de lássuk be, hogy meg volt az előzménye. Aki teheti az megy külföldre, ahol a bérezés havonta heti 5 nap napi 6-8 órában minimum 300.000 Ft-nak megfelelő eurótól kezdődik azonos árak mellett és a távolság szempontjából ideális Bécs, vagy Berlin, ahonnan pikk-pakk el lehet érni Magyarországot. Berlin-Budapest 1 óra repcsivel és bagó a repülőjegy,
Ha valaki azt gondolja, hogy fikázom az országot, akkor nagyon téved, hiszen én is tevékenyen résztvettem anno a magyar LMBT élet építésében és fáj látni hova jut az egész. Azt pedig vegyük tudomásul, hogy az nem épp egy visszacsábító ajánlat, hogy "lehazaárulóznak", vagy annyit mondanak hogy "itt a helyed", vagy ez a "szülőfölded", ahogy ezt mondta nem olyan rég nekem egy meleg hely tulajdonosa. Btw. ne csodálkozzon, hogy letiltottam. Félelmetes történeteket olvasni néha itteni berlini magyar csoportokban, hogy már a határnál lehazaárulózzák őket, amikor kocsival mennek, vagy épp a rokonok teszik ezt egy családi rendezvényen.
Nézzük, hogy mit kapnék cserébe azért, ha visszamennék Budapestre? Jelentősen magasabb fizetést? Nem! Megbecsülést? Nem! Nyugodt lenne az életem? Nem, mert zúdítanák a fejemre a gyűlöletpropagandát! Ja és azt a töménytelen mennyiségű irigységet, mely sajnos hungarikum!
Na ezen kéne elgondolkodni! Mert nagyon ostoba az, aki pusztán a társaság miatt visszamegy nyomorogni, feladja az egzisztenciáját és a szociális hálót ami Nyugaton körbeveszi. Akkor egy olyan helyre kell költözni, ahol simán elérhető Magyarország, mint az általam említett városok. Tudom, hogy ott vannak a barátok és a család. Nekem hatalmas baráti társaságom volt, mégis pont ők beszéltek rá, hogy jöjjek. Úgy volt, hogy csak pár hónapra költözök ki, de egy jó barátom elmondott egy történetet, amivel végleg meggyőzött. Ebben vidéki ismerősei 50 Ft per láda szedték a szilvát és volt aki inkább maradt az országban a barátai, családja miatt. Közben pedig a lehetőség elszállt amivel kimehetett volna és ugyanúgy, sőt ma még nagyobb szegénységben él, mint azelőtt.
Aki igazán közeli barát az megmarad utána is, meg tud látogatni, a többiért meg nem kár. Elárulom, hogy a magány a legnehezebb a kiköltözésben. Nekem is kellett jó 2 év, hogy megszokjam és ma már biztos nem költöznék vissza.
Az orbáni Magyarország ráadásul szélsebesen hülyíti el az embereket lásd az oktatás lebutításával, hogy gondolkodás nélkül odarakják az X-et amikor szavazni kell és ismerek családokat akik pont amiatt települtek ki, mert nem akarták, hogy a gyerekeik ilyen iskolarendszerben nőjenek fel.
Orbánnak lojális, sakkban tartható szolgák kellenek és éppen annyi fizetést ad a legtöbbjüknek (kívéve a minisztériumok vezetői és az oligarchái) amiből épphogy megélnek majd lásd a közmédia béreit, de többet nem fog nekik adni, nehogy véletlenül utazzanak is, meg hozzájuthassanak olyan termékekhez, ami megcáfolja azt a ködös világot miszerint Magyarországon minden szép és jó. Aki pedig nem elég hű hozzá, azt meg ellehetettleníti pl: az egyik volt Hir Tv-s ismerősömet sehova nem veszik fel, mert ki van adva, hogy nem vehetnek fel munkaerőt a régi Simicska által vezetett Hir Tv-től és ez csak egy szomorú példa az élhetőnek kikiálltott Magyarországról.
Szeretem Magyarországot, de igazán itt, Berlinben értettem meg azt a mondást, hogy "Légy hű önmagadhoz!" és tekintve azt, hogy a magyar nacionalisták mennyire lejáratták, azt a szót, hogy "magyar", sokszor inkább érzem magam európainak, sőt embernek, mint magyarnak.
Légy hű önmagadhoz! Nem tartozol semmivel az országnak! Szerintem pont, hogy ők tartoznak neked!
