A Magyar Pride hónap utolsó hetén 7 embert kérdeztünk meg egy-egy meghatározó meleg filmjéről, könyvéről vagy darabjáról. HiVhatnal nicknevű alanyunk meleg és HIV+.
"Egy 16 éves fiú keresett meg, hogy a nevelőapja, mivel tudta, hogy meleg, kérte, hogy a fiú anyja helyett orálisan elégítse ki"
T: Mi a legmeghatározóbb meleg témájú film, sorozat, könyv vagy előadás az életedben?
HiVhatnal: Nos, az igazság az, hogy volt több film is, sorozat is, de megpróbálok kiemelni belőle. Filmben talán a Philadelphia és a Nyílt kártyákkal volt, sorozatból a Fiúk a klubból. T: Hány évesen láttad ezeket?
HiVhatnal: Nehezet kérdeztél. A Philadelphiát kb. 25-26 éve, a másik filmet kb.10 éve. A fiúk a klubból-t még a TV-ben kezdtem el nézni, amikor adták, később megvettem műsoros DVD-n.
T: Még a Cool TV-s részeket nézted te is?
HiVhatnal: Igen. Úgy tudom, máshol nem is ment. T: Kezdjük a sorozattal. Az IndieWire 2014-ben csinált egy felmérést a 25 legfontosabb LMBT sorozat kapcsán és ott A fiúk a klubból elsöprő győzelmet aratott. A sorozat 2000-ben készült és azóta egy kult sorozat lett. Neked miért fontos ez a sorozat? Mit jelentett ez a sorozat az életedben? HiVhatnal: Számomra nagyon valósághű volt és a szereplők szerintem a legteljesebb természetességgel mutatták be a melegek mindennapi életét. Nekem szerencsém volt anno, már fiatalon a családom, barátaim mind elfogadták a melegségemet és sokkal könnyebben és teljesebben megélhettem. A sorozat szerintem útmutató is azoknak, akik félnek megnyílni bárki előtt, nem vállalják fel önmagukat.
T: Egyfelől igaz, hogy jól bemutatja, hogy ezzel a mássággal teljesen rendben lehet lenni, másfelől, azért sok atrocitást szenvednek el a szereplők, például Justin is kómába kerül, mert megveri egy iskolatársa, de mások is kerülnek kínos helyzetekbe. Neked voltak ilyen kellemetlen esetek?
HiVhatnal: Nos, igazad van, nyilván a legtöbb melegnek sajnos át kell élnie kisebb-nagyobb atrocitást, esetleg tettlegességet is. Ez szomorú, de sajnos, amíg a társadalom és a vezetés így viszonyul a dolgokhoz, ez még megmarad egy darabig. Nekem szerencsére nem volt egyikben sem részem, pedig a munkahelyeimen is mindig tudták, de kedvelt ember vagyok. Nyilván a hátam mögött biztosan van, aki mond ezt-azt, de ezzel sosem foglalkoztam.
T: Mindig is nyíltan vállaltad?
HiVhatnal: Nyilván míg 18 nem lettem, addig nem. 18 és 20 éves korom között volt barátnőm is, de azóta sem volt.
T: Miért döntöttél úgy, hogy nyíltan vállalod? Főleg akkoriban, olyan fiatalon. Nem volt még ennyire megszokott, a közbeszéd tárgya. Nem féltél?
HiVhatnal: Biztos volt bennem egy kis félelem, de mindig is nyíltan szerettem élni. Ha lehet ilyent mondani, nagyon kedvelhető vagyok és az, hogy meleg vagyok már senkit nem érdekelt. Persze voltak, akik kérdeztek, segítséget ajánlottak, ha kell. Szóval nekem nagyon jól ment, jó lenne, ha minden meleg fiatalnak ilyen könnyű lenne.
T: A gyermekkori, fiatalkori családi közeged milyen volt? A családod hogyan viszonyult ehhez?
HiVhatnal: A családból anyám és a nővérem tudta sokáig. Körülbelül 25 körül lehettem mikor a fiútestvéreim is megtudták, addigra apám már meghalt. De senkinek nem volt baja vele, igaz nem is mindennapos téma volt az ebédlő asztalnál. A kapcsolataimat (volt 3 hosszabb is) teljesen elfogadták.
T: Részvétem apukád miatt. Mióta tudod, hogy meleg vagy?
HiVhatnal: Köszi.Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de 11 éves korom óta.
T: 11 évesen mi zajlódott le benned? HiVhatnal: Csak azt tudtam, hogy a szomszéd fiú, akivel nagyon jó barátok voltunk, nagyon tetszik és bizsergést éreztem ott lenn. Nem volt merevedésem ettől, de éreztem, hogy jó a közelében lenni. Amúgy vele volt az első szexuális kalandom is, amit aztán több is követett.
T: Szexuális kaland? Az mit takart tizenévesen?
HiVhatnal: Nyári szünetben ő is és én is egyedül voltunk, így együtt szoktunk játszani. Orál és egyéb dolgok csak évekkel később történtek vele.
T: Hogyan tudatosult ez benned akkor, 11 évesen? Babáztál régen? Vagy megláttál egy helyes fiút és akkor? Volt egy konkrét pillanat, amikor felismerted magadban, hogy meleg vagy?
HiVhatnal: Nem babáztam, átlagos fiú voltam, de szerettem a fiúkat nem csak játszópajtásként nézni. A többsége idősebb volt tőlem, szerettem a szőrös lábukat, a mély hangjukat.
T: A sorozat vagy egyes karakterek és a saját életed között látsz párhuzamokat? HiVhatnal: Hasonlóságot vagy párhuzamot nem látok, igaz, sose figyeltem erre, pedig érdekes a felvetés.
T: Sosem gondolkoztál azon, hogy melyik szereplőhöz hasonlítasz inkább? HiVhatnal: Tényleg nem gondolkodtam ilyenen és most hirtelen nem is tudnám egyikhez sem hasonlítani magamat.
T: Ma szerinted könnyebb vagy nehezebb itthon egy fiatalnak felvállalnia magát?
HiVhatnal: Szerintem könnyebb, bár azt azért hozzátenném, hogy mi még férfias melegek voltunk-vagyunk. Sok mai fiatal, nyilván önhibáján kívül, nagyon nőies és provokatív. Az emberek többségének nem a melegséggel van a baja.
T: Önhibáján kívül? Hanem mivel van bajuk?
HiVhatnal: Lehet nem jól fogalmaztam, de szerintem sokan nem is tudják, mennyire nőies a viselkedésük. Az én partnereim, kapcsolataim többsége passzív volt, de egyik sem volt nőies. Azért vagyok meleg, mert a férfiakat szeretem, nem annyira a nőies férfiakat.
T: Mi az, ami a te szemedben nőies?
HiVhatnal: Nőies a szedett szemöldökű, teljesen csupasz popóriszálós, affektálós.
T: Igen, elég sok negatív kritika éri a nagyon nőies melegeket, sőt, férfiakat úgy általában, meleg és hetero oldalról is.
HiVhatnal: Az én munkatársaim, barátaim között sok van, aki például nem fogadja el a nőies melegeket, még, ha mondom is, hogy nincs ezzel baj, ő ilyen, így kell elfogadni. A heterók sem egyformák, de nem mindegyiket lehet meggyőzni erről.
T: Közben persze azért ilyenkor az kérdés bennem, hogy tudvalevő, hogy valakit lebuzizni vagy durvább szavakkal illetni nem éppen comme il faut, mégis jó pár közéleti példát tudnánk mondani, amikor nem fogták vissza magukat emberek és nem voltak tekintettel másokra. Hogy van ez szerinted? Változott ez a dolog az elmúlt 20-30 évben valamit? Neked nagyobb a rálátásod erre.
HiVhatnal: Szerintem régen is mondták, most talán a szólásszabadság miatt még jobban kimondják, ami természetesen elítélendő!
T: De azért ez nem ugyanaz, nem? A szólásszabira nem foghatja senki, hogy megaláz másokat.
HiVhatnal: Persze! Ezért írtam, hogy elítélendő! De addig, amíg olyan kormányunk van, aki szítja is ezt addig nem várhatunk javulást!
T: Beszéljünk kicsit a szereplőkről. Három szereplőt emeltem ki, akikről érdekes lehet beszélni. Az első Brian Kinney. Ő ugye elsőre egy gazdag, arrogáns, rémesen helyes, hedonista srácnak tűnik, aki mindig kiáll a szeretteiért. Olyan ember, aki kiáll magáért és a melegekért. Később persze kiderül róla sok minden, a szülőkkel való kapcsolatáról, később rákos lesz, lesz gyereke, feljelentik szexuális zaklatásért satöbbi. Valamiben magadra ismersz?
HiVhatnal: Nos, én teljesen más vagyok, mint Brian. Nagyon kedves, segítőkész és nagyon szeretem az embereket. Ha azt nevezhetjük hasonlóságnak, hogy ő rákos lett én meg HIV+, talán ennyi. Mondjuk én is kiállok a magamért és igyekszem a lehető legtöbbet tenni, hogy megvédjek más meleget is, de persze ez vidéken nem olyan könnyű. Sokan fordulnak hozzám tanácsért, akár baráttal, akár családdal kapcsolatban és igyekszem mindig segíteni őket. T: A HIV-ről még akarlak kérdezni, egy későbbi körben. Ugye hogy van hasonlóság?! Vissza tudsz emlékezni, mi volt a legfurcsább eset, amiben tanácsért fordult valaki hozzád?
HiVhatnal: Igen, az elég emlékezetes marad, amíg élek. Egy 16 éves fiú keresett meg, hogy a nevelőapja, mivel tudta, hogy meleg, kérte, hogy a fiú anyja helyett orálisan elégítse ki. Szomorú, hogy ilyen eszébe jut egy felnőtt embernek! Nagyon mérges voltam, de megoldottuk!
T: Hogyan oldasz meg egy ilyen helyzetet valakivel együtt? Tanácsot adsz vagy rávezeted, hogy saját maga jöjjön rá a megoldásra? Mit lehet ilyenkor mondani? HiVhatnal: Nem könnyű a tanácsadás, mert nyilván csak az egyik fél elmondását ismered és akár lehet az is, hogy csak nem szereti a "pótapát" és csak ártani akar neki, szóval alapos beszélgetés kell, többször visszatérni dolgokra, hogy ugyan azt mondja-e. Ennél az esetnél bebizonyosodott, hogy valóban megtörtént. Én azt javasoltam, beszéljen anyukájával és közösen tisztázzák a helyzetet. Szerencséjükre nem is tagadta a férfi, arra hivatkozott, hogy anyuka nem csinálja neki, a fiú meg úgy is szereti. Így aztán elváltak az útjaik és talán még jobb lett a kapcsolata anyukájával.
T: Debbie Novotny-ról mint Michael sorozatbeli anyjáról mit gondolsz? Nekik is híresen jó a kapcsolatuk.
HiVhatnal: Azt gondolom, ha egy anya és fia között nincs meg a jó kapcsolat, onnantól se a családdal, se mással nem könnyű az elfogadtatás. Az anyai támasz hatalmas erő.
T: Neked is támasz ő az életben?
HiVhatnal: Igen, és mindig is az volt! A legnagyobb gondja anno csak az volt, hogy tőlem nem lesznek unokái, pedig nem fiatal, de modern gondolkodású.
T: Mit hoztál magaddal a gyerekkorodból, ami tetten érhetően anyai 'örökség'?
HiVhatnal: Az emberszeretetet mindenképp, a segítségnyújtást, az empátiát és a megértést
T: És ő hogyan élte meg, hogy a fia meleg? Azon kívül, h fel kellett dolgoznia, hogy tőled nem lesz unokája. HiVhatnal: Annyit mondott, hogy sejtette, de várta, mikor szólok neki. Mikor elmondtam, sokat beszélgettünk, egyszer mondta csak, hogy mit szólnak majd a szomszédok, meg akik itt élnek. De hamar túllépett ezen. A mai napig látja, hogy kedvelnek az emberek.
T: Költői kérdés: mi az abszolút közös pont a fiúk a klubbólban, a Philadelphiaban és benned?
HiVhatnal: Az, hogy mind melegek vagyunk, hogy pozitív vagyok, kiállok az igazamért és a klubbos fiúkkal még az, hogy szerettem, szeretek bulizni, megélni a dolgokat.
T: Hogy élte meg anyukád és te, hogy HIV+ vagy?
HiVhatnal: Ezt nem mondtam el neki. Nem fiatal, 80 felett van, nem akarom terhelni vele, de a nővérem tudja és a legtöbb barátom is. Nekem nem okozott traumát, nyilván valamilyen szinten fel voltam készülve, hogy ez is benne van a pakliban. Előtte is már sokat olvastam róla, tudtam, nagy az esély, hogy így is normális életet élhessek. És ez így is van. már 5 éve kimutathatatlan a státuszom.
T: Mikor lettél HIV+?
HiVhatnal: 2010-ben.
T: Akkor voltál 43. Amerikában 1981-ben jelent meg először a Morbidity and Mortality Weekly Reportban az AIDS mint elnevezés, Magyarországon 1985-ben diagnosztizálták először az első AIDS beteget. Ekkor te már tudatában voltál, hogy meleg vagy. Ezekre a landmark hírekre emlékszel vagy ezek akkor még nem ragadtak meg benned?
HiVhatnal: Igen, mint írtam, olvastam utána és nyomon követtem a történéseket.
T: 2010-ben lettél HIV+. Azóta eltelt 9 év. Milyen volt ez a 9 év?
HiVhatnal: Teljesen normális. Csak annyiban változott, hogy járnom kell kontrollra.
T: Gyógyszereket kell szedned?
HiVhatnal: Igen, két félét.
T: Miket?
HiVhatnal: Dunotrisin, Edurant.
T: Ismerkedni hogyan szoktál? Mikor van az a pillanat, amikor elmondod, HIV+ vagy? Már az elejétől nyílt kártyákkal játszol?
HiVhatnal: Természetesen, hisz a hirdetésem is adja magát. Persze kép vagy személyes találkozó, ahhoz kell egy kis idő. De a legtöbb partnerem olyan, akikkel már voltam, így nem kell köröket futni.
T: Nem online ismerkedésre vonatkozott a kérdés. Persze, itt evidens a nicknevedből.
Hol ismerkedsz? A sorozatban a Babylon nevű szórakozóhelyen gyűlnek össze a melegek. Neked van Babylonod? Van törzshelyed, ahol szórakozol? HiVhatnal: Nem nagyon járok már meleg szórakozó helyekre, de amíg jártam sem ott szoktam, oda bulizni mentem. A sötét szobákat meg különösen nem kedveltem sosem.
T: Milyen helyekre jártál?
HiVhatnal: Alterego, COXx, Magnum, de nem rendszeresen, hisz vidékről nem tudtam mindig menni.
T: Ha nem jársz manapság meleg helyekre, hogyan töltöd a szabad időd?
HiVhatnal: Kevesebb időm van, mint régen, de barátokkal összejövünk, ha lehet, utazok, kirándulok.
T: Most így a végén mondd még el, mész a Pride felvonulásra?
HiVhatnal: Nem megyek.