Annyit tehetek, hogy a kedvedért igyekszem másképp felfogni a szakmát: nem nyitni új sebet. – írja új verseskötetének, a Nem a sajátodnak egyik versében Peer Krisztián.
Június 25-én Angela Eagle brit munkáspárti politikus könnyek közt mondta el beszédét a birminghami tüntetések kapcsán, melyek az LMBT oktatás ellen szóltak.
"Nem fogunk bujkálni és szégyellni, amilyenek vagyunk."
"És azt sem fogjuk engedni, hogy a diákok egy generációja keresztülmenjen azon, amin a ’80-as években keresztül kellett menniük a diákoknak, mert ez a ház cserben hagyta őket, továbbá azt sem fogjuk engedni, hogy mindez a vallás nevében történjen,” mondta Angela Eagle.
A birminghami heves tüntetéseket a diákok azonos nemű kapcsolatokról történő oktatása körüli vita váltotta ki.
Angela Eagle 1997 vállalta fel leszbikusságát, így ő a második nyíltan leszbikus parlamenti tag (Maureen Colguhoun után, aki az 1970-es években bújt elő).
Párja a katolikus vallású Maria Exall, aki szakszervezeti aktivistaként harcol a munkások jogaiért, küzd az egyenlőségért és a társadalmi igazságosságért.
London mint metropolisz és az emberek hosszú úton mentek keresztül, hogy idáig eljussanak odáig, hogy ma egy olyan városban és országban élhessenek, amit Peter Ackroyd csak Queer City-nek hív. Ackroyd könyve a Queer City Gay London - From The Romans To The Present Day 2017-ben jelent meg, tömör, élvezetes, tű pontos, forrásokban és illusztrációkban gazdag áttekintés nyújtva a rómaiak brit földre érkezésétől (43-tól 410-ig) korunk londoni meleg életéig.
Ebben a könyvben, ami a londoni meleg történelem egyik legfontosabb kortárs dokumentum kötete, olyan terminológiákról olvashatunk, mint a ’back door’, ’dog’, ’caudle’, ’bardash’, ’chicken hawk’, ’sodomy’, ’gay’, ’queer’, ’fribble’. Olyan fontos magazinok és megmozdulásokról esik szó, mint a Gay News, Spare Rib, a Gay Liberation Front és a Stonewall lázadások, emellett rávilágít különböző társadalmi, kulturális, politikai, jogi aspektusokra (éjszakai klubok, Szodomita törvény, Criminal Law Amendment Act/ Bill, AIDS/ HIV vagy Allen Ginsberg Üvöltés című verse), amelyek nagymértékben formálták a brit meleg életet.
Ackroyd önéletrajz író (írt könyvet többek között Charles Dickens, T. S. Eliot és Chaucer életéről is), regényíró (például a The House of Doctor Dee, The Lambs of London fikciókat), költő (Ouch!, London Lickpenny, Country Life, The Diversions of Purley and Other Poems címekkel) és kritikus szigorú római katolikus vallású családban nevelkedett Londonban és már 7 évesen felismerte melegségét. A Yale Egyetemen eltöltött évek alatt ismerkedett meg társával Brian Kuhn táncossal, aki a későbbi években idegösszeomlást kapott, ezt követően Devonba költöztek. Kuhnt AIDS-el diagnosztizálták és 1994-ben elhunyt, ezután Ackroyd visszaköltözött Londonba.
Az Egyesült Királyságban az elmúlt években számos kezdeményezés indult el, melyek a tudatosság, elfogadás, tolerancia és egyenlőség hívószavak mentén szerveződtek.
Az azonos neműek házasságáról szóló törvényjavaslatot Angliában és Walesben 2013-ban iktatták törvénybe (ez az úgynevezett Marriage Act 2013), Skóciában 2014-ben (ez a Marriage and Civil Partnership Act), Észak-Írországban bejegyzett élettársi kapcsolatra van lehetőségük az azonos nemű pároknak.
Bizonyára arra is sokan emlékeznek, amikor 2016-ban Harry herceg élő Facebook videóban csináltatott HIV tesztet, melynek hatására robbanásszerű növekedés történt a HIV tesztelők számában. A HIV és AIDS-aktivizmus nem áll messze egyébként a királyi család más tagjától sem, hiszen például Diana hercegné volt az 1987-ben, aki az első HIV/ AIDS részleget megnyitotta a londoni Middlesex Kórházban és médianyilvánosság előtt fogott kezet egy fertőzött beteggel.
Egy fontos szervezet az 1989-ben létrejött Albert Kennedy Trust, amely az LMBT fiatalok hajléktalansága ellen küzd. Magát a szervezetet Cath Hall alapította, akinek a gondozásában szintén voltak LMBT fiatalok akkoriban. Észlelvén azt, hogy ez a probléma sok LMBT fiatalt érint, akiket a nevelőszülői és ellátó rendszer nem minden esetben lát el és akik minden nap szembesülnek a homofóbiával, létrehozta az Albert Kennedy Trustot.
A szervezet névadója a 16 éves Albert Kennedy, aki egy manchesteri gyermekotthonból szökött el. Köszönhetően annak, hogy néhány támadó kocsival üldözte, lezuhant egy parkolóház tetejéről és meghalt.
A szervezet dolgozói mellett önkéntes személyek, családok, párok is segítenek azzal, hogy pár éjszakára befogadják ezeket a fiatalokat. Ezen kívül az AKT dolgozói segítenek munkát is találni nekik. Ezt a fáradhatatlan munkát olyan támogatókkal a frontvonalban végzik, mint Sir Ian McKellen, Victoria Beckham vagy Vilmos herceg.
Vilmos herceg egyébként a 2016. júniusi Attitude meleg magazin címlapján is szerepelt, szót emelve azért, hogy „senkit sem kellene bántani a szexualitásáért vagy egyéb más okból, és senkinek sem kellene eltűrni azt az utálatot, amit ezek az emberek átéltek az életük során. A fiatal meleg, leszbikus és transznemű emberek, akikkel találkoztam igazán bátrak, hogy hallatják a hangjukat és reményt adnak azoknak az embereknek, akik szörnyű zaklatásokon és bántásokon mennek épp keresztül.”
Az ENSZ HeForShe kampánya 2014-ben indult, egyik kampány arca az ENSZ jószolgálati nagykövete Emma Watson, brit színésznő.
A kampány célja, hogy a fiúkat és a férfiakat is bevonja a sokak szerint női terepnek aposztrofált feminizmus és nemi egyenlőség kurrens kérdéseinek és problémafelvetéseinek megvitatásába. Olyan illusztris személyek csatlakoztak már a globális kampányhoz, mint például Benedict Cumberbatch színész, Simon Pegg színész, Joseph-Gordon Lewitt színész, Anne Hathaway színész, Chris Crane az Exelon Corporation CEO-ja és Justin Trudeau Kanada miniszterelnöke.
A Heads Together Vilmos herceg, Katalin hercegné, Harry herceg és Meghan hercegné kezdeményezése, amely egyrészt küzd a mentális problémákhoz kapcsolódó stigmák megszüntetéséért különböző előadások, programok és események keretében, másrészt adománygyűjtéseket szervez, hogy minél újszerűbb szolgáltatások jöhessenek létre ezen a területen.
Számos kezdeményezést, pro és kontra akciót, megmozdulást lehetne még felhozni a különböző marginalizálódott csoportokhoz kapcsolódóan, de talán nem szükséges. Habár még van mit tenni, London és az Egyesült Királyság mára egy nyitott, LMBT-barát (természetesen, ahogy mindenütt, vannak és lesznek szélsőséges megnyilvánulások) hely és a cél, hogy a most felnövő és a következő generációk is ebben vagy egy még elfogadóbb közegben élhessenek. Ezt az attitűdöt és szándékot sok ország megirigyelheti, mi is itt, Magyarországon. Az út hosszú és rögös, mindeközben annyit tehetünk, hogy igyekszünk másképp felfogni a szakmát és nem nyitunk új sebet.
