Mindenkinek ismerős a szitu: a diszkókban az este előrehaladtával, ahogy fogy az alkohol, egyre többen jönnek oda hozzád randit kérni, vagy taperolnak le tánc közben. Ez alloszex embereknek is kínos lehet, ha nem ilyen céllal mentek oda, de még rosszabb az aszexeknek, akiknek egy része nemcsak szexuális vonzalmat nem érez, de az érintés is zavarja.
Aszex diszkó a londoni pride-on
Az Ace of Clubs egy nem-szexualizált tér
Az aszexek nemcsak a bulikban érezhetik magukat kívülállónak a pride-on, hiszen köztudott, hogy igen kevés program szól róluk és/vagy nekik (az idei budapesti pride-on összesen egy). Idén azonban a londoni pride szervezői a Budweiserrel szövetkezve eltökélték, hogy LMBTI+ közösség minden csoportját láthatóvá teszik. Ezért megkérték Yasmin Benoit aszexuális aktivistát és modellt, hogy szervezzen egy olyan diszkót, ahol aszex emberek is jól és biztonságban érezhetik magukat.
Az Ace of Clubs, London első aszex diszkója csak ezen a hétvégén, június 29-én és 30-án üzemel a sohói Bateman Street Gallery-ben.
- Jó lenne egy állandó aszex bulihely, de előbb teszteljük, hogy ez mennyire működik – nyilatkozta Benoit. Elmondta: a Budweiser and Revolt csapata kereste meg az ötlettel, és azonnal megtetszett neki. – Nem nagyon vannak aszex terek, aszex diszkó pedig még soha nem létezett olyan formában, ahogy például meleg diszkók vannak. Azt hiszem, a közösségünk régóta vár már egy kifejezetten aszexbarát helyre.
Hogy kell elképzelni egy aszex bárt? Természetesen lesz benne minden, ami egy átlag diszkóban: kaja-pia (alkoholos és alkoholmentes), zene, táncparkett, karaoke. De a közösség kérésére egyéb programokkal is készülnek: lesz egy csendes beszélgetős tér, dokumentumfilm-vetítés, rengeteg torta és társasjátéksarok.
Természetesen a bár alloszexuálisok (nem-aszexek) számára is nyitva áll, ha 18 éven felüliek, előre lefoglalják ingyenes belépőjüket (itt) és tiszteletben tartják a hely szabályait. Ezeknek alapja a kölcsönös tisztelet. Az Ace of Clubs egy nem-szexualizált tér, vagyis kéretik nem fogdosni másokat vagy rájuk nyomulni felszedős dumákkal.
Ami pedig a zenét illeti, szívesen teljesítik a közönség kívánságait. Van néhány szám, ami igen kedvelt az aszex közösségben, például Jermaine Stewarttól a „We Don’t Have to Take Our Clothes Off”, de bármely más aszex himnusznak nagyon örülnek.
