A cikk elég beszédes és egyáltalán nem fogok finomkodni. Kivételesen 6 napot Magyarországon töltök és van időm arra is, hogy ellátogassak egy-egy olyan társadalmilag fontos eseményre is mint például a szombati tüntetés volt a rabszolgatörvény ellen.
A magyar kormány épphogy csak megtűri közösségünket, de nagyon nem barátja
Odáig jutott ma a Magyar LMBT közösség prominens aktivista köre - ami amúgy az egész társadalomra jellemző - hogy meg van félemlítve!
A programon találkoztam jó pár meleg jogi aktivistával akik közül nem kevés töltött be korábban valamilyen vezető pozícióban egy-egy szervezet élén, vagy vett / vesz részt annak szervezésében / vezetésében. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy többségük elutasította azt, hogy bármilyen képen, vagy videón meg legyenek jelölve valamely közösségi oldalon mondván félnek az esetleges retorzióktól a munkahelyeiken.
Most egy picit álljunk meg! Szóval ezek olyan emberek akik nyíltan ország-világ előtt vállalták és vállalják a mai napig, hogy melegek bármilyen sajtóban, de ahhoz már nem merik adni a nevüket, hogy egy sima tüntetésen részt vettek.
Döbbenet! Odáig jutott ma a Magyar LMBT közösség prominens aktivista köre ami amúgy az egész társadalomra jellemző, hogy meg van félemlítve! Ez lenne az a hatalmas esélyegyenlőség és szabadság kérem szépen? Mert szerintem nem az!
Sokan előszeretettel hangoztatják civilszervezetek és meleg médiumok is, hogy Magyarországon minden rendben van, holott pont hogy az ellenkezője történik szerintem. A közösségünk helyzete még a 90-es éveknél is rosszabb körülmények között van, ha nem annyira rossz mint a Rákosi vagy a Horthy korszak alatt.
Hogy miért? Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha félelem uralkodik egy társadalmi csoportban az nem az esélyegyenlőség és a szabadság jellemzője, hanem sokkal inkább a diktatúra velejárója.
Az egykor (még pár éve!!!) harcos esélyegyenlőségi aktivisták zöme ma már vagy külföldön él, vagy beleolvadt a többségi társadalomba ami megalkotott egy alternatív valóságot, ahol azzal hülyítik magukat, hogy minden rendben hiszen vannak LMBT programok az országban. Igen vannak, de milyen áron?
A pride-ok évek óta harcolnak a kormánnyal a felvonulás biztosítása és az útvonal miatt, illetve a kormányzati intézmények tagadnak meg olyan programoknak helyet adni pl: Új Nemzedék Központ esete a Szegedi LMBT csoporttal, vagy a Háttér Társaság részvétele a Családok Éve programsorozaton. Tényleg miért is kell egy jogállamban a rendőrséget, vagy az államot perelni, hogy a jogainkat biztosítsák?
Ja és akkor még meg sem említettük azt, hogy a kormányzat tavaly homofób családi konferenciát támogatott, de évek óta nem hívja össze a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoportot, vagy maga a miniszterelnök buzizott a parlamentben. Hajléktalanokat visznek el bilincsben, vagy romákat nem engednek be Budapest közepén szórakozóhelyekre miközben a meleg közösség jó része vállat rándít hogy ez rá nem vonatkozik. Ugyanakkor a programok és a helyek része is komoly pénzügyi gondokkal küzdenek.
A tüntetésen pedig valami egészen szürreális módon a szivárványos zászló együtt vonult a Jobbikossal, akik simán a DK és az MSZP zászlóival keveredve masíroztak. Egy fejlett, felvilágosult országban ez teljesen normális, de tudjuk, hogy nem arról van szó, hogy a Jobbik, amely évekkel ezelőtt még börtönbe küldött volna minket, hogy megszerette volna a melegeket, vagy Gyurcsány Ferencet, hanem egy olyan ordas erő irányítja az országot ami egy sarokba kényszerítette őket.
Szeretném megjegyezni, hogy a zászlóvivők üdítő kivételek voltak az általam más részről tapasztalt egzisztenciálisan megrémült LMBT aktivistáktól, akik nem merik a tiltakozás témájában vállalni az arcukat. nehogy kirúgják őket.
"Peti! Az ország fele Mészáros Lőrincnek, vagyis gyakorlatilag Orbán Viktornak dolgozik, így rettegnek bevállalni azt, hogy részt vesznek egy ilyen megmozduláson!" - mondta egy haverom, aki rendszeresen segít a tüntetések szervezésében a főrendezőknek.
Értsük már meg, hogy bármilyen kisebbséget érintő jogok például a meleg jogok is, összefüggnek egymással, így ha valamely jogot, vagy valamely csoport jogait korlátozzák akkor az már nem szabadság, hanem diktatúra. Olyan nincs demokratikus országban, hogy egy kisebbséget diszkriminálnak, a másikkal meg kivételeznek, vagy elfogadják, hogy a saját nemedhez vonzódsz, de megszűnik a munkahelyed, ha ellenük felemeled a szavad. Ilyen csak önkényuralomban létezik és ilyen körülmények között te is bármikor, bármilyen indokkal sorra kerülhetsz!
Ha azzal áltatod magad, hogy remek a magyar melegek helyzete, de közben meg félsz egy tüntetésen felvállalni magad, mert nehogy kirúgjanak, akkor csak saját magadat csapod be. Olyan nincs hogy elfogadják azt hogy meleg vagy, miközben az egzisztenciádat fenyegetik, ha nem rájuk szavazol, vagy tüntetsz ellenük! Pontosabban csak megtűrik, hogy homoszexuális vagy, mert fentebb egy rövid felsorolásban és korábban terjedelmes cikkekben számoltunk be arról, hogy a magyar kormány épp hogy csak megtűri a közösségünket, de nagyon nem barátja.
Azok a véres szájú meleg jogi aktivisták akik még 2013-ban is lehúzták rólam a keresztvizet ha egy vesszőt is elírtam egy programleírásban, meg minden létező apróság miatt szexista voltam (ahogy az egész világ is szerintük) és a fejemet követelték most meg mélyen hallgatnak, vagy már régen külföldön élnek.
Tényleg minden rendben van? Mert szerintem messze nem és tudom, hogy Milán sem ezért a Magyarországért dolgozott, aki most biztosan forog a sírjában. Térjünk észhez végre!
