A vallás számos LMBTQI személy számára szomorú és vitatott téma. Ennek oka az egyházak részéről tapasztalható, az LMBTQI személyekkel szemben tanúsított negativitás és a befogadás hiánya, amelyet sokan éreznek.
Beszélgetés egyházról és vallásról
Mennyibe tartana azt mondani, hogy egy meleg nem különbözik tőlünk, ugyanolyan ember és szereti őt az Isten?
Rosszabb esetben egyes felekezetek képviselői nemcsak nem fogadják be az LMBTQI személyeket, hanem beszédeikben és cselekedeteikben is elítélik, kirekesztik őket. Ebben a témában következő beszélgetőpartnerem, a vidéki fiatalember Gyula is ezeket a kijelentéseket erősítette meg.
- Vallásos vagy, tartozol valamilyen felekezethez?
- Igen vallásos - romai katolikus - vagyok. Templomba viszont nem járok maximum, ha kirándulás során megcsodálhatom egy templom szépségét. Ennek az az oka, hogy nem érzem azt, hogy helyem volna isten házában.
- Mi okozza benned ezt az érzést?
- A prédikátorok miatt nem szeretek templomba járni és nem Isten miatt, mert teljes mértékben hiszek, de sajnos a hazug prédikátorokat nem szeretem hallgatni.
- Mit gondolsz, mit lehetne tenni ez ellen?
- Szerintem ahhoz nagyon sokat kellene sajnos harcolni, mert az egyháznak nagy a hatalma, de a szemléletváltáshoz több kellene. Félre ne érts, nem azt mondom hogy át kellene írni a bibliát, csak kicsit finomabban hirdetni azt a részt, amely a melegek bűneiről szól. Ha belegondolunk a zsidók számára a szombati munka is bűnnek minősül, mégis hányan dolgoznak szombaton?
Ezen kívül nagyon sok minden van, amit figyelmen kívül hagynak, mégis egyes felekezetek szerint bűn.
De hát egy pap miért ne lehetne homofób? Hiszen ő is ember.
Hiszem és gondolom, hogyha másképp lenne hirdetve a Bibliának az a része, akkor több LMBTQ embernek a hite nagyobb lenne, és nem a negatív irányba haladna az életük.
Mert például hány olyan LMBTQI ember van, aki erősen vallásos családból származik, és ezek embereknek szinte egyiknek sincs valami jó dolga a másságával kapcsolatosan az egyház szemében.
Pláne a vidéki és kistérségi melegek között érdemes lenne egy kutatást végezni. Akkor biztosan kiderülne, hogy hány LMBTQI embernek szakadt meg a vallás miatt a kapcsolata a szüleivel, családjával. Mert a minden hétvégén misére járó anyuka nem tudja megemészteni, hogy a gyerekem miatt mekkora bűn van a családban. Ezt tragédiának tartja, és hátha attól megnyugszik a lelki békéje, akkor inkább azt mondja, hogy takarodj gyerekem nem vagy ide való.
A papok egyházi személyek dolga az lenne, hogy isten igéjét hirdessék. De könyörgöm mennyibe tartana azt mondani mikor ezt a részt prédikálják, hogy ettől egy ember nem különbözik tőlünk, ugyanolyan ember és szereti őt az Isten.
Úgy vélem, hogy amennyiben az ilyen személyek az egyházból kikerülnének, vagy álláspontjuk megváltozna, az teljes mértékben megoldaná ezt a szomorú és jelentős problémát.
