A spanyol főváros szépsége és nyitottsága egészen rabul ejtett. Madrid olyan, mintha Berlin testvérvárosa lenne, különbségek azok vannak, de a választék ugyanúgy óriási mindkét városban.
A hatalmas meleg élet miatt egyáltalán nem éreztem azt, hogy kevesebb lehetőségeim lennének az ismerkedésre, mint Berlinben
Kb. másfél hónapja döntöttük el a legjobb barátommal Viktorral, hogy mielőtt az iskolaszezon beköszönt mindkettőnk számára, utazunk egy nagyot és megnézzük Madridot.
Ő most kezdi az egyetemet itt Berlinben közgazdász szakon (amire borzasztóan büszke vagyok:))), én pedig egy őrző-védő sulit csinálok, majd személyi edző tanfolyamot, és mindketten munka mellett fogjuk, szóval kellett valami ami lelkileg felkészít minket erre az időszakra.
Utazni az egyik legjobb dolog és kikapcsolódás.a világon. Utána mindig felszabadult vagyok és egyre kevésbé merengek régi kevésbé felemelő emlékeken.
Az utazás napja nagyon nem indult zökkenőmentesen, mivel a reptéri check-in biztonságiak annyit poénkodtak a nálam levő kreatinon (testtömeg növelő), hogy ottfelejtettem egy másik tálcán a laptopomat, a töltőimet és a powerbank-omat.
Ezt csak a repülőtéri terminál buszon vettem észre és nagyon kétségbe estem. Viktor próbált nyugtatni, felhívta az elveszett tárgyak osztályát, küldött a felszálláskor szívecskét a telefonján, majd mellém is ült, helyet cserélve a mellettem ülővel.
Komoly pofon volt ez a felszállás előtt mivel gyűlölök repülni és ez egy kicsit sokkhatásként ért. Már több mint 40-szer repültem, de még mindig nem szoktam meg a turbulenciákat. Ez van. Megérkezvén a spanyol reptérre metróval mentünk tovább.
A kiírásokkal sokat nem vesződnek, de sikeresen megtaláltuk a földalattit, miután az egész hatalmas reptéren átjutottunk.
Az utazáshoz elektromos kártyát adnak, akárcsak Londonban, vagy Berlinben és egyenesen a városba visz, ahová busszal is be lehet jutni. Jól kiépített reptéri elérése van a helynek.
Mi a Nunes del Balboa megállónál szálltunk le, és közben feltűnt, hogy a tömegközlekedési járművel eljuthatunk "Amerikába, Los Angelesbe, San Fracisco-ba, Rio de Janeiro-ba, vagy akár Columbiába" is.
Akkor esett le, hogy szinte az egész amerikai kontinenset ők fedezték fel és talán ezért se tartják fontosnak a nyelvtanulást, hisz megértetik magukat a világ nagy részén. Az angol tudásuk csapnivaló, viszont így is megtudja magát az ember értetni.
Kedvet kaptam, hogy minimum A1-es szinten megtanuljak spanyolul. Eleve készültem pár youtube-os videó megnézése után 2 cetlivel a legalapibb spanyol szavakból és mondatokból.
Szerintem ez a minimum, hogy ha odamegy az ember valahova legalább egy-két szót tanuljon meg. Imádták az ottani srácok ezt a gesztust, bár nem várták el.
"Ha a meleg negyedbe bemegyek, onnan nem jövök ki" - mondta jó barátom és igaza is lett. A spanyol főváros meleg kerülete csak úgy mint a berlini partiélet magával tudja ragadni az embert, és keményen be is tudja szippantani.
Az első esténk azonnal a Chueca meleg negyedbe vezetett. Ahogy kijöttünk a földalatti kijáraton, egyből szembetűnő volt hol vagyunk, mivel a kijárat mennyezete szivárványos, és ki is van téve egy nagy zászló a megálló neve alá.
Helyből egy nagy téren találtuk magunkat, ahol szinte minden üzlet szivárványos volt, mi az egyik diszkóba mentünk, ahol ingyen italkuponokkal csábítottak be minket. A hely kicsi volt, de jól nézett ki és csak később derült ki, hogy főleg leszbikusok járnak oda.
Hogy a 200 meleg helyből pont egy leszbikus helyre menjünk... Jót nevettünk, majd a közeli LL bárba mentünk át, ahol épp egy szőke hajú travi konferált.
Nagyon megtetszettünk neki. Az izmaimat méltatta a közönség előtt, majd Viktornak énekelt. Nagyon jó műsor volt, majd buli. Meg kell jegyezni, hogy viszont piszok drága hely volt.
Értsd két vodka-narancs 27 euró és sajnos mint kiderült az összes többi partin is hasonló árak vannak, miközben a boltokban ugyanannyi minden mint Németországban.
Érdemes tehát egy görbe este előtt házi buliban alapozni, hacsak nem a Rotschild család egy tagja fizet mindent. Ami viszont nagyon jó, hogy kártyával szinte minden partiban lehetett fizetni.
Az est további részét egy másik buliban töltöttük, ahol elég jó zene ment, de visszavetették a pólómat. Ez Berlinben teljesen természetes, hogy egy meleg partiban levesszük a pólót, de ezt Madridban csak meghatározott szórakozóhelyeken szokás. Nem tudtam.
Összehasonlítva a német fővárossal azt lehet mondani, hogy mindkettő laza és nagy, csak másképp. Míg az emberek könnyedek a madridi utcákon, addig a berliniek kicsit merevebbek, ugyanakkor a bulikban utóbbiban jobban elengedik magukat. Mindkettőnek meg van a maga szépsége.
Ja és Madridra az is rápakol rendesen a pozitívumokra, hogy az év nagy részében süt a nap, 30 fok fölötti az átlaghőmérséklet és meseszép helyszín.
Ugyanakkor a zebrákon vigyázzunk, mert míg Berlinben nagyon előzékenyek, addig a spanyol fővárosban idegesen reagálnak. Talán a latinos temperamentum miatt, mert amúgy nagyon kedves, vidám emberek.
Úristen milyen gyönyörű város, tele látnivalókkal! Megy az a néphülyítés, hogy Magyarország 1000 éves, miközben a többi európai település is ugyanennyi idős, ha nem öregebb, mint pl: Madrid. Egyszerűen meseszép parkokkal, szobrokkal (ahol simán mászkálnak pasik kézen fogva), palotákkal és egy eredeti egyiptomi templom is ott díszeleg a királyi palota közelében.
Ez Egyiptom ajándéka volt Spanyolországnak az Asszuáni Gát építésénél nyújtott segítségéért. Kicsi, de óriási élmény, főleg, ha még nem is volt az ember a Fáraók Földjén.
A következő meglepetés a királyi palotánál ért minket. Na nem az épület szépsége, vagy a mellette zajló maraton, hanem a szomszédságában levő szivárványzászlós erkély döbbentett meg, ami pontosan a Madridi Katedrális mellett található, ahonnan sréhen a királyi palota elérhető.
Kérdeztem a helyieket mi az. Az alatta levő hely nem kifejezetten LMBT, szerintük egy meleg szervezet működik felettük.
A nagy bulizás után kirándultunk, a helyi ételeket kóstolgattuk, mennyei konyhájuk van még a legkisebb kifőzdében is, majd este egy randira mentem.
A sors fintora, hogy akinél voltam az pont a szállodai szobánkkal szemben lakott, Edgar egy félig amerikai félig spanyol pasi, akivel elmentünk ebédelni egy patinás helyre, sört kóstoltatott majd várost mutatott. Szédületesen jó volt az a nap, tele romantikával és szexszel.
És volt még bőven-bőven kalandunk amihez ez az egész oldal is kevés volna. Rengeteg új emberrel ismerkedtünk meg. Viktornak folyamatosan szerencséje volt, ami után az egyik étteremben azon gondolkodott, hogy ha már ennyire bejön neki sok dolog az nap, akkor kipróbálja a nyerőgépet is a háta mögött, mire a következő aki használta a masinát megnyerte a jackpotot.
Szóval sok-sok élményünk van, a Botanikus kertes főpályaudvartól, a Hajózási Múzeumon át a Meleg negyedig...alig aludtunk és talán azért sem mentünk el pihenni az utolsó este, mert még szerettünk volna utoljára bemenni a meleg völgybe.
Vasárnap nem voltak valami sokan, a szombat esti nagy pezsgéshez képest, de ez talán érthető is, hisz másnap munka. Az LL bárban mint régi kedves ismerősöket köszöntött minket a műsorvezető. Kértem tőle egy közös képet, mire közölte, hogy azt nem, de leakar velem feküdni. Közös kép lett, szex nem.
A műsor ezen az estén is kifogástalan volt. Volt transzvesztita aki énekelt a saját hangján, volt aki szaxofonozott és volt a közönség bevonásával fenékrázó verseny is, amit egy holland csaj nyert meg kemény hajrában egy afroamerikaival Fatimával. Szenzációsan sikerült! Egyszerű kis vetélkedő. Ajánlom a magyarországi partiszervezőknek is nyugodt szívvel.
Az estét két fiúval folytattam, az egyik a 20 éves Ariel zumba (latinos fitnesz edzés) oktató, tehát a feneke uhhh az szuper volt. Közben lakótársam bejárta a negyedet, majd a szállodai kijelentkezés előtt gyorsan megreggeliztünk. Szó nem érheti a ház elejét, mert nagyon jó hotelben voltunk az NH-ban, ahol rendkívül kedves személyzet gondoskodott rólunk és még konditerme is volt, amit igénybe vettünk rendesen.
A berlini Schönefeld reptéren aztán végre szerencsésen visszakaptam az ottfelejtett cuccaimat 18 euró ellenében. Közben Viktor felvette a melegebb ruháit, mert mikor beszálltunk a gépbe 34 fok volt, mikor ki akkor meg kb. 5. Elég viccesen nézett ki pár utas, akik kiléptek a gépből a hideg levegőre rövid gatyában és pólóban, mint akiket most vetkőztettek le.
Czakó Péter madridi tudósítása
Hazatérve a rengeteg élménnyel olyan boldog voltam és már pörögtem újabb feladatokon. Ami pedig nagyon feldobott, hogy bekapcsolva a telefonomat a megismert fiúk üzenetei meg már vártak, hogy mikor megyek legközelebb.
Van azóta is egy masszív hiányérzetem, mert egy nagyon gazdag, mély kultúra, tele nyitott, laza emberekkel, ami távol áll a merev némettől, vagy a sokkal merevebb magyartól is. Szeretném alaposan felfedezni és igen jó volt terápiának is, mert egy nagyon nehéz gyász időszakban vagyok, aminek jó részén Madrid átlendített. Gracias! :)
Madrid a legmagasabban elterülő európai főváros és kb. 3,2 millióan lakják. Az LMBT élet nagyságát jelzi a sajátos meleg negyede, Chueca és az itteni pride, ahol kb. 1 millióan szoktak felvonulni.
Sokak szerint ez a kontinens legnagyobb meleg fesztiválja, de azért a berlini, a kölni és az amszterdami is versenyben van vele rendesen.
A látogatásunkkor amúgy egy meleg családi nap volt a helyi vidámparkban. Madrid Pride 2019 június 27-július 7. Parádé: 2019 július 6.
