Cikksorozatunk mostani részében a mesterséges megtermékenyítés, a béranyaság, valamint a mostoha-, és a nevelt gyermek jogállásával foglalkozunk.
Mesterséges megtermékenyítés, béranyaság, és a mostoha-, és a nevelt gyermek jogállása
Nemüket megváltoztató transznemű férfiak női partnerükkel részt vehetnek mesterséges megtermékenyítésen
A mesterséges megtermékenyítés olyan beavatkozás, amely során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése.
Nagyon fontos, hogy az anonim spermával történt megtermékenyítés esetén a gyermeknek nincs törvény szerinti apja, tehát nem kell attól tartani, hogy az egyszer csak felbukkan, és a gyermeket követeli.
Az egészségügyi intézményekben igénybe vehető mesterséges megtermékenyítést szigorú (és ami az LMBTQI személyeknek nagyon fontos, a leszbikusok számára diszkriminatív) szabályok övezik.
Az egészségügyi törvény szerint a mesterséges megtermékenyítést csak házaspárok, különnemű élettársak vagy meddő, egyedülálló nők vehetik igénybe. Élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok, illetve természetes úton fogamzásra képes nők nem.
Mesterséges megtermékenyítés igénybevételére külföldön tágabb körben van lehetőség: számos országban a magyarnál jóval liberálisabb a szabályozás, tehát nem tesznek különbséget a heteroszexuális és az LMBTQI állampolgárok között.
A nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű férfiak női partnerükkel közösen részt vehetnek mesterséges megtermékenyítésben, valamint a nemi helyreállító beavatkozásuk előtt a transz nők (biológiai férfiak) kérhetik hímivarsejtjeik lefagyasztását, majd annak később felhasználását, azonban megjegyeznénk, hogy ilyen szolgáltatást petesejt lefagyasztására Magyarországon jelenleg senki sem nyújt, amely szintén további joghátrányokat vet fel az LMBTQI személyek vonatkozásában.
Béranyaság
A hazai jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy valaki béranyát fogadjon. Bár azt semmi nem zárja ki, hogy egy meleg férfi vagy férfipár egy nővel megegyezzen abban, hogy egyikük gyermekét a nő kihordja, ezért anyagi ellenszolgáltatást nyújtani bűncselekmény, családi állás megváltoztatásának minősül, amely a Btk. szerint több év szabadságvesztéssel is büntethető.
A dajkaterhességet – vagyis hogy egy megtermékenyített petesejtet egy olyan nő hordjon ki, aki a gyermeket később nem kívánja nevelni – a hazai egészségügyi jogszabályok szintén tiltják, függetlenül attól, hogy a dajkaanya e tevékenységéért pénzt kap-e vagy sem.
A mostoha- és nevelt gyermek jogállása
Bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek jogilag két azonos nemű szülője legyen, a szülő bejegyzett élettársát a jog mostohaszülőnek, a szülő élettársát pedig nevelőszülőnek ismeri el.
Fontos megjegyezni, hogy a nevelőszülői szerep csak addig érvényes, amíg a gyermek ténylegesen a párnál nevelkedik, ha a gyermek már elköltözött otthonról, a szülő partnere már nem minősül nevelőszülőnek.
A Ptk. kifejezetten kimondja, hogy az ilyen személy a gyermek gondozása, nevelése során egyes jogok és kötelezettségek gyakorlásában – a felügyeletet gyakorló szülő hozzájárulásával – részt vehet. Új szabályként pedig a Ptk. lehetővé teszi a bíróságoknak, hogy kapcsolattartást („láthatást”) biztosítsanak a volt mostohaszülő, nevelőszülő részére, ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásukban nevelkedett.
Következő cikkünkben az örökbefogadás lehetőségeiről, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat külföldi személlyel jogintézményéről esik majd szó.
