Korábbi álláspontját megváltoztatva Budapest Főváros Kormányhivatala, és mégis biztosítja a gyermekgondozási díjat egy meleg férfinak, akinek bejegyzett élettársa nemrégiben gyermeket fogadott örökbe.
A kormányhivatal elnézést kért a hibás tájékoztatásért
Széleskörű jogaik vannak a gyermeket nevelő azonos nemű pároknak, amivel sokan nincsenek tisztában
Ádám és Márton 2018 tavaszán egy gyermeket fogadtak örökbe. A hivatalos örökbefogadó Márton lett, Ádám végig támogatta ebben, kapcsolatukat az állami szervek felé nyíltan vállalták.
A meleg pár hét éve van együtt és, 2015 óta bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek.
Bár a magyar jog az azonos nemű párok számára a közös örökbefogadást nem teszi lehetővé, annak nincs akadálya, hogy a pár egyik tagja gyermeket fogadjon örökbe.
Az örökbefogadási eljárás lezárultát követően minden lehetőséget számba véve arra jutottak, hogy a gyermekkel felváltva maradnak otthon, vagyis Márton után néhány hónapot Ádám is otthon tölt, így erre az időszakra ő szeretett volna gyermekgondozási díjat (GYED) igényelni.
A pár a fővárosi kormányhivatalához fordult, hogy ott tájékozódjanak az ügymenetről. A hivatal azonban azt közölte, hogy bejegyzett élettársként Ádám nem jogosult a párja által örökbefogadott gyermek után GYED-et igénybe venni.
Miután felhívták a hivatal figyelmet a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényre és az abban szereplő, a házasságra vonatkozó szabályok alkalmazását előíró rendelkezésre, a hivatal azt közölte, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a társadalombiztosítási jogviszonyokra nem vonatkozik.
Ádám és Márton ezt követően fordult a Háttér jogsegélyszolgálatához, akik panasszal éltek a hivatal jogszabálysértő értelmezésével szemben.
Beadványukban az alapvető jogok biztosának korábbi jelentésére is hivatkoztak, amely egy adózási ügyben már megállapította: a bejegyzett élettársi kapcsolatra - a jogszabályban szereplő szűk kivételektől eltekintve - a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A panasznak a kormányhivatal helyt adott, és elnézést kért a hibás tájékoztatásért.
"A bejegyzett élettársi kapcsolat közel tíz éve része a magyar jogrendnek, a hatóságok számtalan esetben mégis zavarba ejtő tudatlanságról tesznek tanúbizonyságot.
Csak az érintettek tájékozottságán és kitartásán múlik, hogy tudják-e jogaikat érvényesíteni.” - mondja Dombos Tamás a Háttér Társaság jogi programjának munkatársa.
A Háttér Társasághoz az elmúlt években egyre többen fordulnak gyermekvállalással, gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekkel:
"Gyakran az érintettek sincsenek tisztában vele, hogy milyen széleskörű jogokat biztosítanak már ma is a jogszabályok a gyermeket nevelő azonos nemű pároknak”
“Teljesen jogos igény e családok részéről, hogy megszűnjön a jogszabályi diszkrimináció, és a gyermeket mindkét azonos nemű szülőjéhez jogi kapcsolat fűzze, amellyel a fenti jogértelmezési probléma is elkerülhető lett volna. - mondja a Háttér Társaság jogi programjának munkatársa.
