Írországban ma járulnak az urnák elé a szavazók abortusz-témában. A Leo Varadkar miniszterelnök által kezdeményezett népszavazásban az alkotmány egy 1983-as módosításának eltörléséről szavaznak, mely egyenlő jogokat biztosít a magzatnak és az anyának.
Az óvszer bevezetése Írországban 1985-ben inkább az AIDS megelőzéséről szólt, mint a nők önrendelkezési jogáról
A kilencvenes évek elején Írországban még büntették a homoszexualitást
Igenlő válasz esetén az ír történelemben először korlátozás nélkül igénybe vehető majd az abortusz a magzat 12 hetes koráig.
A vélemények azonban erősen megoszlanak, és a közvélemény-kutatók nem tudják megjósolni a szavazás eredményét.
Felmerül a kérdés: egy olyan országban, amely az elmúlt években az LMBT jogok élharcosává vált, miért ilyen erős az ellenállás az abortusszal szemben?
A New York Times tényfeltáró riportja az utca emberét és szakértőket kérdezett meg a témában.
Először is, az LMBT jogok felkarolása is viszonylag új fejlemény. A kilencvenes évek elején Írországban még büntették a homoszexualitást, és az 1992-es corki pride résztvevői álarcban vonultak fel, nehogy szégyent hozzanak a családjukra.
2015-ben viszont a világon első független országként Írország népszavazással döntött az egyenlő házasság bevezetése mellett, tavaly meleg miniszterelnököt választottak meg, jelenleg pedig több olyan törvényjavaslatot tárgyalnak a parlamentben, amelyek a világ leghaladóbb törvényei lehetnek LMBT témában.
Az egyenlő házassággal kapcsolatos döntés sokak számára szimbolikus jelentőséggel bírt: ezáltal mutatták meg, hogy Írország kitört a sötét középkorból és elfoglalta helyét a haladó európai nemzetek körében.
Az egyenlő házasságért folytatott kampány azt az üzenetet közvetítette, hogy ez a változás előrébb viszi a nemzetet, és az igennel szavazók gyermekei majd büszkék lesznek rájuk, amiért részesei voltak ennek a történelmi változásnak.
Több közszereplő előbújása is pozitívan hatott a közvéleményre. Végül, de nem utolsósorban, más egyenlő házassággal kapcsolatos vitákhoz hasonlóan (pl. az Egyesült Államokban), a támogatók a szerelmet és nem a szexualitást hangsúlyozták.
Nem is olyan rózsás az ír lóhere? Írországban ma tartanak népszavazást az abortuszról.
A New York Times által megkérdezettek közül többen azért szavaztak igennel az egyenlő házasságra, mert személyes ismerősük is van, aki meleg vagy leszbikus.
Ezzel szemben az abortusszal kapcsolatban sokkal gyakrabban hoztak fel olyan történeteket, amelyekben valaki elvetélt és ez súlyos lelki traumát jelentett neki.
Nyilvánvalóan ez részben a közbeszédek hatása, amelyek összemossák a spontán vetélést a magzat szándékos elvetetésével, részben pedig annak, hogy az abortuszon átesett nők kevésbé láthatóak, nem osztják meg történetüket sem a közvetlen környezetükkel, sem a nyilvánossággal.
Una Mullally szerint, aki könyvet írt az abortuszt tiltó rendelkezés eltörléséért, az abortuszellenesség a nőgyűlöletben gyökerezik, amely sokkal mélyebben beleivódott az ír társadalom szövetébe, mint a homofóbia.
Például a 18. századtól egészen az 1990-es évekig a leányanyákat elmegyógyintézetbe zárták vagy gyakorlatilag börtönként funkcionáló mosodákban dolgoztatták (erről szól pl. A Magdolna nővérek c. film).
Amikor 1985-ben engedélyezték az óvszer bevezetését, az is sokkal inkább az AIDS megelőzéséről szólt, mint a nők önrendelkezési jogáról.
Természetesen az egyház is szerepet játszik a nők elnyomásában és az abortuszellenességben: egyes papok kilátásba helyezték, hogy nem adnak úrvacsorát azoknak a híveknek, akik igennel szavaznak az abortusz bevezetésére.
Érdekes módon azonban az azonos neműek házasságával kapcsolatban, amelyet a katolikus egyház szintén ellenzett, Darren Haddock taxisofőr szavaival a támogatók azt is kinyilvánították, hogy „lerázták magukról az egyház bilincseit”.
Úgy tűnik, az abortuszt viszont általános, egyháztól független morális kérdésként kezelik, nem pedig emberi jogként, mint az azonos neműek házasságát. Will St Leger művész és HIV/AIDS aktivista szerint ez részben abból ered, hogy az iskolai szexuális felvilágosítás katolikus szellemben zajlik, így még a nem templomjáró írekbe is beleivódik az az elképzelés, hogy a szex bűnös dolog.
Ennek azonban kihatása van a szexuális egészségre is. Több válaszadó is megfogalmazta, hogy az iskolában gyakorlatilag a szüzességet, nem a védekezést hangsúlyozzák, és olyan üzeneteket közvetítenek, hogy az óvszer nem véd meg a szexuális úton terjedő betegségektől (STD-k).
Ennek következtében a fiatalok között robbanásszerűen terjednek a szexuális fertőzések. St. Leger szerint egy HIV/AIDS válság is bármikor bekövetkezhet, mivel felmérések szerint a lakosság egynegyedének téves elképzelései vannak a vírus terjedéséről (pl. azt gondolják, hogy csókolózástól vagy vécédeszkától is meg lehet fertőződni).
Ehhez képest 2009 óta felére csökkentették a Gay Men’s Health Service (meleg egészségügyi szolgáltató központ) költségvetését, amely ingyenes STD-szűréseket és kezeléseket, valamint prevenciót nyújtott az írországi LMBT közösségnek. - Az egyenlő házasság bevezetése a szerelemről és a kapcsolatokról szólt - mondja St. Leger. - A szexualitás azonban még mindig tabu, és a szexuális egészségről nem beszélünk.
