Nem mindennapi látványban volt részük azoknak, akik Gran Canaria meleg strandján töltötték a hétet.
Húsvéti élmény Gran Canariaról
"Szoptatás után, nem tudom mit kéne vele csinálni! Tegyem a mellemre, és büfiztessem, vagy forduljak meg, és térdeljek elé neki?"
Mindezt egy kanári szigeteki 25 év körüli spanyol meleg fiatalember mondta, aki a nap végén megszólít, mikor elhaladok mellette a meleg strandon.
– Mindenki akart egy képet róla, de te voltál az egyetlen, akinek volt annyi bátorsága, hogy odamegy hozzá, és lefényképezi.
Most büszkének kellene lenni magamra? – töprengtem el magamnak, de nyilván nem rólam szól ez a történet, hanem egy németországi férfiről, akit nem hétköznapi méretekkel áldott meg a sors.
Rögtön az első nap, mikor majdnem megérkeztünk a meleg strandra, nem lehetett nem észrevenni, hogy mi közeledik felénk. Egy hatalmas férfi, hatalmas fallosszal. Ahogy járta a partot, lépésről lépésre, hol az egyik combjához, hol pedig a másik combjához csapódik óriási nemi szerve.
A szavam elakadt, nem lehetett másra figyelni, mert ekkorát, még pornóban sem látni. A fallosz tulajdonosa pedig élvezte a dolgot. Napjában többször, fel alá sétált a strandon, hogy mutogassa óriás méreteit.
Másnap mikor elindultam fényképezni, nem lehetett nem észrevenni a műsort. Gondoltam, ha mást nem is, de egy lesi fotót készítek, amit egy alkalmas pillanatban ellőttem. Le is buktam. Aztán ahelyett, hogy kérdőre vont volna a fickó, odajött, és felajánlotta, hogy fotózhatom..
Erre tényleg nem számítottam. Azonnal kaptam a lehetőségen, és készítettem három fotót, és közben elkezdtünk beszélgetni.
– Mekkora?
– 27 cm.
– Kipróbálnám!
– Sokan ki szeretnék próbálni.
Na ennél a résznél lefagytam, még nagyobb zavarba jöttem, megköszöntem a lehetőséget, és útjára engedtem a férfit.
A harmadik nap a hullámból kifele tartva, megint meglátom óriás barátunkat, utána szaladok, hogy föltegyek neki még néhány kérdést, hisz a méretein kívül, még a nevét sem tudom.
Bemutatkozunk egymásnak, megtudom, hogy Hugó 57 éves és persze német. Aztán megint egy olyan dolog történik, amire nem számítottam. Ő kérdez:
– Na, sikerültek a tegnapi fotók?
– Igen, de kicsit sötétek lettek, készíthetnék még néhányat?
– Persze – mosolyogja el magát Hugó.
– Várj itt, azonnal jövök jövök, csak elszaladok a gépemért.
Attól tartva, hogy elszalasztom az újabb lehetőséget, rohanni kezdtek a gépemért, ami hatalmas feltűnést keltett a strandon.
Hugóhoz visszaérve gyorsan elkészítettem a fotókat, több kérdésem már nem volt a jelenet követően, és mindketten – mintha mi sem történt volna – mentünk a dolgunkra.
Másnap az egyik barátom rám ír, én meg megmutatom neki a képeket.
– Mi ez a húsi?
– Sonka
– Ez de randa. Na de kinek mi!
– Szerintem egyáltalán nem randa, csak irigykedsz.
.– Neeem? Hát hallod!
– Láttál már ilyet élőben?
– Sajna volt hozzá szerencsém. Kiábrándító!
– Na persze.
Barátom végül megjegyzi, hogy nem vagyunk egyformák, majd puhatolózok, hogy milyen élménye volt, ami ezt váltja ki belőle.
– Menekültem! Annyi volt az "élmény".
Ez Gran Canaria, ahol bizony bármi megtörténhet a melegekkel, a szó jó értelmében!
