Az, hogy az elkövetkező hat évre ismét Putyin nyerte meg az oroszországi választásokat, közönyös reakciót váltott ki egy meleg, éjszakai klubban.
Vélemények az orosz választásokról a meleg éjszakában
Andrei – még a színpadon, és szoknyában jegyezte meg, hogy oroszként kötelességük volt elmenni szavazni.
A Csecsen Köztársaság területéről, az elmúlt évben, több szomorú jelentés szólt meleg férfiak meggyilkolásáról, ennek ellenére az éjszakai klubban tartózkodók úgy vélik, hogy a meleg férfiak biztonságban vannak Oroszország területén mindaddig, amíg megőrzik diszkréciójukat.
Andrei azt nyilatkozta, hogy ő bizony elment szavazni, mégpedig kisminkelve, és akik vele tartottak azoknak, felajánlotta, hogy kölcsönadja sminkkészletét.
A szóban forgó klub az Urál-hegység területén, Yekaterinburg városában található, Moszkvától mintegy 1400 km-re fekvő ipari városban található, egyedül ő tűnt – viccesen – lelkesnek a vasárnapi szavazással, és Putyin újbóli elnökké választásával kapcsolatban.
De, hogy mindez mit jelent majd az oroszországi LMBT közösségnek?
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, mi jellemzi majd az elkövetkező hat évet, Andrei csak Putyin szavait visszhangozta: „Bizonyos fokú stabilitás”.
2013-ban Putyin elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely betiltotta a „kiskorúak körében végzett nem-hagyományos szexuális kapcsolatok propagandáját”, így a meleg jogok gyakorlása, vagy a gyermekek számára is elérhető, homoszexuális tartalmakról történő nyílt beszélgetések, bűncselekményeknek minősülnek.
Mindez az ún. „ne kérdezz, ne beszélj” megállapodás megkötését jelentette az állammal. A Szovjetunió összeomlása, azaz 1991 előtt, a homoszexualitást öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották.
Érdekességként, számos férfi nyilatkozta azt, hogy a családjukon belül sosem találtak igazi megértése, illetve elfogadásra, mégis biztonságban érzik magukat mindaddig, amíg sikerül megőrizniük a diszkréciót.
Mindezek ellenére, a megkérdezettek nem merték felvállalni a vezetéknevüket, mert alkalmi munkából élnek, így félnek a negatív következményektől.
Egy másik előadó, Markus, aki 26 éves, és még tinédzser korában lelépett otthonról, miután otthagyta a kollégiumi, katonai iskolát. Ahogyan a többi előadó is, úgy számára is elképzelhetetlen, hogy Oroszország negyedik legnagyobb városában, szoknyában és magas sarkú cipőben sétáljon az utcán.
A neveltetése sem engedné, hiszen ugyanolyan hétköznapi ember, mint mindenki más, csak más szexuális irányultsággal rendelkezik, de erről nem mindenkinek beszélhet, hiszen ez az ő magánügye.
Úgy véli, hogy „Ha nem mutogatod magad, és nem viselkedsz hivalkodóan, akkor minden rendben van.”
Egy évvel ezelőtt, jelentések érkeztek a Csecsenföldi Köztársaság dél-oroszországi részéről, mely szerint férfiakat kínoztak meg és öltek meg azért, mert melegnek gondolták őket.
Azonban egy kormányzati nyomozás során semmilyen ezt alátámasztó bizonyítékot nem találtak, a tucatnyi beszámoló ellenére sem, amelyekben titkos börtön-létesítményekben zajló megkínzásokról beszéltek, amelyeket annak a csecsenföldi vezetőnek – Ramzan Kadyrov – a szövetségesei felügyeltek, aki szerint Csecsenföldön nincsenek melegek.
Ezek a horrorba illő történetek elképzelhetetlennek tűnnek a Yekateringburgban – az Urál-hegység ezen városában – lévő LMBT közösség számára, és olyan, mintha nem is az ő országukban történtek volna mindezek.
A 26 éves előadó, Markus nem neheztel Putyinra, a hatalom központosítása miatt. A legtöbb oroszhoz hasonlóan, ő is Putyinnak tulajdonítja a stabilitást, és annak tényét, hogy a Nyugattal való kapcsolat nem fordult rosszabb irányba. Ezen felül úgy gondolja, hogy sokkal egyszerűbb az élet, mint az 1990-es években, és a Szovjetunió fennállása alatt.
Annak ellenére, hogy lezárult már az a korszak, amikor Yekaterinburg szomszédsága az éjszakai élet kábítószer-lelőhelye, a Fame szórakozóhely biztonsági szolgálata továbbra is hosszadalmasan, és fémdetektorokkal vizsgálja át a vendégeket, amely sok esetben alaposabb, mint a hivatalos ellenőrzések egyes orosz repülőtereken.
A legtöbb vendég nem akarta, hogy lefényképezzük, vagy egyáltalán megkérdezzük őket, mivel félnek, hogy mindez kihat a szomszédokkal és a kollégákkal való kapcsolataikra.
Egy másik férfi, Zakhar Naumov, teljesen megérti a magasabb biztonsági szükséget, mert jó pár évvel ezelőtt, 2008-ban, amikor egy meleg partiról távozott, amelynek egy klub adott otthont, nagyon megverték őt a biztonsági őrök csupán azért, mert a klubjukból kézen fogva sétált ki valakivel.
Naumov mindazok ellenére feljelentést tett a rendőrségen, hogy az nem igazán jellemző egy-egy oroszországi, meleg-ellenes, erőszakos támadás után. A feljelentést követően a támadók rövid börtönbüntetést kaptak.
Naumov szerint egy újabb hat év Putyin vezetése alatt, semmit nem változtat a jelenlegi helyzeten, azaz a melegek továbbra is csak a családjukon belül vagy a klubokban vállalhatják fel a szexuális identitásukat.
Naumov úgy fogalmazta meg a kialakult helyzetet, hogy úgy tűnik, mintha léteznének, de ugyanakkor mégsem.
Ő abban reménykedik, hogy a fiatalabb generáció jobban elfogadó lesz a melegekkel szemben, mint azon generáció képviselői, akik még a Szovjetunióban nőttek fel, a hozzáállás pedig mindaddig nem változik, amíg a kormány olyan idős, mint ők.
Naumov mindezek ellenére elment bepiszkítani a szavazólapot, függetlenül attól, hogy valójában nem volt választási lehetőség.
