A dél-afrikai kritikusok egy szívszorító meleg szerelmi történetet olyan durván minősítettek, mintha egy hardcore pornófilm lenne, amelynek hatására levették a filmet a mozivásznakról.
Élesen támadnak egy dél-afrikai meleg szerelmi történetről készült filmet
A seb (Inxeba – The wound) című film annyi tiltakozót mozdított meg Dél-Afrika szerte, hogy a film készítőinek és szereplőinek biztonsága érdekében nem vetítik a filmet.
Míg eddig a közösségi média dicsérte a filmet és számos pozitív értékelést kapott, néhány kritikus inkább arra buzdította a közönséget, hogy a közfelháborodás miatt nézzék meg a filmet. A tiltakozók szerint a film gúnyt űz az isiXhosa törzs beavatási szertartásán, mely által a törzs fiú tagjai férfivá válnak.
A titokzatos szokás során több száz fiatalembert küldenek a "hegyekbe” vagy a "bokrokba”, amely kifejezések a fiatal férfiak elszigetelődését jelzik, mialatt körülmetélik őket.
A film az isiXhosa Északkeleti-fokföldi vidékén játszódik, és egy meleg fiatalember – Kwanda - életét mutatja be, akit elküldenek, hogy vegyen részt a Xhosa fiúk hagyományos beavatási szertartásán. A rituális elszigeteltség során egy magányos gyári munkás – Xolani – gondoskodik a fiúról, azonban Xolaniról kiderül, hogy meleg. Ezalatt Kwanda megkérdőjelezi a férfiassághoz szükséges tradicionális beavatási szokásokat, és le akarja leplezni Xoalin titkát.
A film a dél-afrikai konzervatívabb társadalmi rétegekben ellenszenvet váltott ki, mivel a film a titokzatos beavatásról és a férfiasságról szól. A filmet ellenzők azt kifogásolják, hogy a téma szemben áll a kultúra iránti elkötelezettséggel, miközben a támogatók dicsőítik a meleg jogokkal kapcsolatos megnyilvánulását.
Nem tudni hogy miért sorolták a filmet olyan kategóriába, amely megegyezik a hardcore pornó felvételekre vonatkozó vetítési szabályokkal, mindenesetre ezzel ellehetetlenítették a film vetítését. Most a producerek azon dolgoznak, hogy tisztázzák a besorolással kapcsolatos félreértéseket.
A filmbeli színész Nakhane Touré még a film bemutatója előtt halálos fenyegetést kapott és több interjút is le kellett mondania. A film számos emberi jogokért, és szólásszabadságért harcoló szervezetet megszólaltatott az ügyben, miközben több dél-afrikai online kérvényt nyújtott be a film besorolásának megváltoztatásáért.
A film társírója Thando Mgqolozana a film besorolását alkotásellenesnek és drákóinak nevezte. Mgqolonoza egyik megjelent regénye, az „A Man Who Is Not a Man” (2009) szintén ebbe a titokzatos, kulturális hagyomány ellentmondásába kalauzolja az olvasót.
A körülmetélés valamint az elszigeteltség okozta csonkítások és halálok állandó hírek Dél-Afrikában.
A filmrendező John Trengrove és Mgqoloza közösen készítettek egy rövidfilmet a félig önéletrajzi regény alapján, még mielőtt az Inxeba c. filmen dolgoztak volna.
A film ellenzői azzal érvelnek, hogy a film tiszteletlen a kulturális normákkal szemben, mert feltárja a titokzatos rituálé egyes részeit. Mások úgy vélik: annak ellenére hogy a film főszereplője és a társ-írója is Xhosa férfi, egy fehér bőrű filmrendezőnek és producernek nincsen joga a történetet elmesélni.
A Facebook "Inxeba The Wound Must Fall” csoport létrehozói szerint az Inxeba c. film, a fekete emberek, kulturális hagyományainak - az ulwalukonak - a teljes eltorzítása.
A nem Xhosa származású férfiak szerint semmi probléma nincsen a filmmel, de a Xhosa férfiak úgy gondolják, hogy a film kigúnyolja a hagyományukat, amelyet mindez idáig titokzatosság ölelt.
Shaun Mgecwa, aki ezt a külön Facebook kampányt indította a film betiltása érdekében, azt nyilatkozta, hogy a filmben bemutatott erőszak és erős nyelvezet negatív árnyékot vet arra a folyamatra, amelynek inkább azt kellene megtanítania a férfiaknak hogy hogyan váljanak férfivá.
Mgecwa azt mondta Quartznak, hogy a filmben bemutatott erőszak és erős nyelvezet negatív árnyékot vet arra a folyamatra, amely megmutatná a férfiaknak, hogy hogyan váljanak családfővé és hogyan viselkedjenek tiszteletteljesen a társadalomban.
A körülmetélés rengeteg törzs felnőtté avatási rituáléjában megjelenik. Az Afrika déli részén élő Xhosa törzsnél azonban az egyik legmagasabb a komplikációkba belehalt vagy a „műtét” során HIV-vel fertőződöttek aránya. A 13-16 éves fiúkat 1 hónapra elzárják, a testüket fehérre festik, majd érzéstelenítés nélkül körülmetélik őket.
