A LifeSiteNews magazin 2018. január 29-i cikke komolyan foglalkozott a „Call Me by Your Name” című filmmel kapcsolatos visszhangokkal.
A Boston Globe élesen bírálja az Oscar-Díjra jelölt meleg filmet, amely elfogadja a férfi és fiú közti szexuális kapcsolatot.
Mindazok ellenére, hogy Hollywoodban nagy most a felhajtás a szexuális molesztálások körül körül, a Szólíts a neveden című filmet – amely egy idősebb férfi és egy 17 éves fiú homoszexuális „románcáról” szól – négy akadémiai díjra is jelölték, mint legjobb kép, legjobb színész (Timothée Chalamet), legjobb adaptált forgatókönyv és legjobb eredeti dal.
A jelölés során a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia szavazási joggal rendelkező tagjai, csak hallgatólagosan értettek egyet mindazzal amit a Boston Globe csak „szexuális kizsákmányolásnak és bántalmazásnak” nevez.
Luca Guadagnino legújabb filmje, - a Szólíts a neveden - egy ügyesen célzott, gyönyörűen fotografált, csodálatosan alakított mestermű a szexuális kizsákmányolásról és bántalmazásról” – írta a január 25-i cikkében Cheyenne Montgomery, amelynek a következő főcímet adták: A Szólíts a neveden egy becstelen és veszélyes film.
Montgomery szerint a legtöbb véleményező a szereplők közti korkülönbséget tartja a legfőbb problémának, mégis a többséget nem igazán aggasztja mindez, és záporoztak a filmmel kapcsolatos dicséretek, mint ez „egy erotikus győzelem”, „egy romantikus csoda”.
„Még akiknek kevésbé vannak fenntartásaik a korkülönbséggel kapcsolatban, azok sem értik a film lényegét. A Szólíts a neveden nem egy idősebb és egy fiatalabb férfiről szól. Tévesen, romantikusnak ítélnek meg egy felnőtt férfi és egy tinédzser közötti kizsákmányoló kapcsolatot. Ezek a manipulatív kapcsolatok hosszú távú károkat okoznak, ahogyan saját tapasztalatból is tudom”- tette hozzá.
Ezzel a nyilatkozatával Montgomery arra utalt, hogy tinédzser korában szexuálisan manipulálta és megbecstelenítette őt egy felnőtt, aki a védelmezőjének állította be magát. "A valós életben, és a filmben is, mindezeket nem korral járó románcoknak kellene gondolni, hanem élvezetesen fájdalmas légyottoknak, amelyet mindkét partner tökéletesít, ahogyan egyre jobban megismerik egymást.
Sem romantikáról, sem közös vágyról nem szól az, amikor egy tinédzsert egy felnőtt vezet be a szexuális kapcsolat rejtelmeibe.
Évekig komoly szégyenben éltem, mert azt hittem, hogy rossz ember vagyok.” – írta. „Ez a film ténylegesen veszélyes a szexuális kizsákmányolások normalizálására nézve. Különösképpen a fiatal melegekre káros, akiknél így is magas a kockázata a depressziónak és az öngyilkosságnak.
Így azt kell mondanom, hogy a Szólíts a neveden nem egy radikális, briliáns remekmű, hiszen a nevén kell nevezni azt, ami visszaélés.” – vonta le Montgomery a következtéseket.
A film novemberi debütálása óta azt hangoztatták, hogy számtalan kritikus szerint ez egy Oscar-favorit.
A W Magazine főcímlapján így harangozták be: A Szólíts a neveden hivatalosan is az idei év Oscar jelölései közül az élvonalban szerepel. A Rolling Stone pedig azt állította, hogy „az év legromantikusabb filmje, és egy állandó klasszikus”. A The New Yorker pedig „erotikus győzelemnek, érzelmileg erősnek és túlnyomóan érzékinek”, míg az Entertainment Weekly „bámulatosnak és magával ragadónak” tartja.
Daniel Mattson katolikus író, aki a „Why I don’t call myself gay” írója, veszélyesnek nevezte a filmet, és twitter üzenetben a következőket írta: „Számos olyan embert ismerek, akivel hasonló eset történt, és ezt mindenképpen veszélyes filmnek tartom.”
Egy volt meleg pornószínész - Joseph Sciambra – szerint a történet egy összetört fiatal férfiről szól, aki megerősítést vár egy másik férfitől, amely minden meleg férfiről elmondható, még akkor is, ha sokan ezt nem ismernék el.
A Crisis Magazine-ban Austin Ruse a következőket írta múlt nyáron: „Sciambra, aki hithű katolikussá vált, visszaemlékezett arra, amikor még fiúként összeszedte a bátorságát, és besétált egy meleg bárba, ahol nagyrészt idősebb férfiak voltak, akik buzgón mutatták volna meg neki a dolgokat, amelyet végül meg is mutattak, majd adogatták őt egymás közt.
Az édesapjával való kapcsolatában, akkor már sérült Sciambra, lelkesen kereste ott a menedékét. Véleménye szerint ugyanezt a történetet, majdnem minden meleg férfi el tudja mesélni, igaz, ezt sem nekem, sem Önöknek nem fogják bevallani.”
Miután nemzetszinten, sorra nyerték a bírósági ügyeket, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2015-ben kimondta az Obergefell ügyben az ítéletét, a haladó baloldal a pedig a megmaradt határaikhoz menekült, amely a transzneműség és a felnőtt/gyermek szexuális kapcsolata.
A család egységét, illetve szerepét védelmező kritikusok komoly veszélyre figyelmeztetnek, mert szerintük a homoszexualitás elfogadása a fiúszerelemhez, majd a pedofíliához vezet.
