Pepijn Zwanenberg, DJ és az utrechti városi tanács tagja, négy évvel ezelőtt barátjával, Ivóval, és jó barátnőjükkel, Janette-tel eldöntötte, hogy gyermeket szeretnének.
Egyre több férfipár, és meddő heteroszexuális alapít úgy családot, hogy béranyát vagy jó barátnőt kér fel a gyermekük anyjának!
Megállapodást írtak, amely szerint közösen hoznak majd döntéseket a gyerekre vonatkozó egészségügyi kérdésekben, konfliktus esetén mediációhoz fordulnak, és közel laknak majd egymáshoz, hogy mindannyian részt vehessenek a gyermek életében. Két évvel később Janette életet adott kislányuknak, Keet-nek.
Mindhárman a kislány szüleinek tekintik magukat, a két férfi közül azonban csak Pepijn, a biológiai apa minősül jogilag is szülőnek, hiszen a jog nem teszi lehetővé, hogy egy gyermeknek egy időben három szülője legyen. „Ha kettesben akarnék külföldre nyaralni menni Keet-tel, a határon letartóztatnának gyermekrablás vádjával” – magyarázta Ivo. – „Jogilag én Keet-nek senkije sem vagyok. Érzelmileg mindent jelentek neki.”
Egyre több meleg férfipár, illetve meddő heteroszexuális pár alapít családot olyan módon, hogy egy béranyát vagy jó barátnőt kér fel a gyermek anyjának; az sem ritka, hogy egy leszbikus pár nem spermadonornak, hanem valódi apának tekinti a gyermek biológiai apját, vagy egy meleg férfipárral közösen vállal gyereket.
A holland meleg-jogi csoportok szerint a kétszülős családmodell nem felel meg a családok sokszínűségének, és azért lobbiznak, hogy a jog kettőnél több szülőt is lehetővé tegyen. 2016. decemberében egy kormánybizottság olyan javaslatot tett, hogy egy gyermeknek legföljebb négy törvényes szülője lehessen, legföljebb két háztartásban. Akkor a legtöbb parlamenti párt támogatta a javaslatot.
A 2017. márciusi választások óta azonban megtorpant a folyamat: a kormánykoalícióban a liberálisok és a balliberális D66 párt támogatják a javaslatot, a kereszténydemokraták azonban bizonytalanok, a gazdaságilag baloldali, ám kulturálisan konzervatív Keresztény Unió pedig hevesen ellenzi.
A probléma nemcsak a meleg és leszbikus szülőket érinti!
Hanem azokat is, akik újraházasodtak, vagy korábbi kapcsolatukból származó gyermeket nevelnek új partnerükkel. A törvényes szülő élettársa számos jogtól meg van fosztva, és sok országban egy esetleges szakítás után még láthatást sem kaphat (Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolat esetén rendelkezik korlátozott jogokkal).
Amerikában néhány esetben már megtörtént, hogy a bíróság a gyermek érdekében jogi státuszt biztosított a harmadik szülőnek. Míg sokan a kérdést összekapcsolják az egyenlő házassággal, a valóságban a két probléma független egymástól, hiszen az azonos neműek házasságát biztosító országokban sincs lehetőség kettőnél több szülő regisztrálására, a fent említett bírósági ügyek egy része pedig heteroszexuális (újraházasodott illetve poliamor) családokban nevelt gyermekekre vonatkozott.
Egyes államok az Egyesült Államokban (Kalifornia) és Kanadában (Ontario, British Columbia) bevezették a kettőnél több szülő lehetőségét, de egyetlen ország sincs a világon, ahol ez nemzeti szinten megvalósult.
Vannak, akik elvi alapon ellenzik a kettőnél több szülő elismerését. Attól tartanak, hogy válás esetén ilyenkor még komplikáltabb lenne a gyermekelhelyezés kérdése, a konzervatív keresztények szerint pedig az ilyen családok „ellentmondanak a természet törvényének” és rossz hatással vannak a gyermek fejlődésére, noha tudományos kutatások bizonyítják, hogy a többszülős szivárványcsaládokban élő gyermekek képességei, szociális készségei és életminősége semmivel sem rosszabbak a két hetero szülővel felnövő társaikénál.
Hollandiában azonban a fő akadály a kormánykoalíció fragmentáltsága. Egy stabilabb kormány valószínűleg hamarabb tesz lépéseket az ügyben, és ahogy 2016 decemberében az akkori liberális igazságügyminiszter, Ard van der Steur fogalmazott meg: „az olyan törvényeket hoz, amelyek Hollandia valóságát tükrözik.”
Egy stabilabb kormány valószínűleg hamarabb tesz lépéseket!
