LOS ANGELES – Nemzetközi emberi jogi szakértők kiegészítést csatoltak a Yogyakarta Alapelvekhez, amelyek ezáltal az emberi jogok szélesebb körű biztosítását jelentik az LMBTQIA emberek tágabb csoportja számára.
Fotó Budapest Pride
A Yogyakarta Alapelvek+10 tükrözi az elmúlt évtized jogi és társadalmi változásait
Az eredeti Yogyakarta Alapelveket 2006-ban hozta létre egy csapat emberi jogi szakértő az indonéziai Yogyakartában, válaszul az LMBT embereket világszerte érő jogsértésekre. Az Alapelvek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának rendelkezéseit veszik végig és vizsgálják meg ezek LMBT vonatkozásait.
A kiadványt 30 nyelvre lefordították, köztük magyarra is, és számos emberi jogi ügyben hivatkoznak rá a világ különböző országaiban, valamint az ENSZ-ben. Tíz évvel később emberi jogi szakértők felülvizsgálták az Alapelveket és kiegészítették őket az azóta történt jogi és társadalmi változások fényében. A kiegészült kiadványt november végén hozták nyilvánosságra.
A Yogyakarta Alapelvek+10 (YP+10) kilenc új alapelvet tartalmaz és 112 új kötelezettséget az államok számára.
„Ez a dokumentum mérföldkő lehet az LMBTI emberek jogainak történetében” – mondta Andrew Park, a Williams Institute programvezetője, aki az YP+10 projekt titkára volt.
A YP+10 legfontosabb adalékai az eddigi kiadványhoz:
- Biológiai nemi jellemzők. Míg az eredeti Yogyakarta Alapelvek csak a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján tiltja a diszkriminációt, a YP+10 ezek mellett a nemi önkifejezést és a biológiai nemi jellemzőket is lefedi.
- Az interszex emberek jogai. A YP+10 kimondja, hogy előzetes önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés nélkül senki sem vethető alá visszafordíthatatlan beavatkozásoknak biológiai nemi jellemzői megváltoztatására sem. Ez a gyermekekre is vonatkozik, akiket saját szintjüknek megfelelően kell tájékoztatni.
- A menekültek jogai. Aki megalapozottan tarthat attól, hogy hazájában nemi identitása, szexuális irányultsága, biológiai nemi jellemzői vagy nemi önkifejezése miatt üldöztetésnek lenne kitéve, menekült státuszra jogosult, és minden menedékkérőnek joga van az erőszak és diszkrimináció elleni védelemre menedékkérelme elbírálásának időszakában.
- Személyes adatok. A kormány a személy nemére vonatkozó adatokat csak olyankor rögzítheti, amikor ez releváns és szükséges. Az ilyen esetekben is lehetőséget kell nyújtani a személyeknek arra, hogy hivatalosan rögzített nemüket nemi identitásuknak megfelelően megváltoztassák.
- Higiénia. Mindenkinek joga van a személyi higiéniához, beleértve a mosdóhasználatot, szexuális irányultságára, nemi identitására vagy biológiai nemi jellemzőire való tekintet nélkül.
- Információs technológiák. Mindenkinek joga van az információs és kommunikációs rendszerek használatához diszkriminációtól mentesen, és joga van az anonimitáshoz, illetve álnevek használatához.
- Igazság. Mindenkinek joga van tudni az igazságot, beleértve azt, milyen orvosi beavatkozásokat hajtottak végre rajta (pl. az interszex emberek nemi átalakító műtétei).
„A Yogyakarta Alapelvek nem egyfajta utópia – hangsúlyozza Park, hanem pontosan meghatározzák, mit kell a kormányoknak tenniük, hogy megfeleljenek az emberi jogi alapelveknek. Amikor az ENSZ felülvizsgálja egy tagállam tevékenységét az emberi jogok szempontjából, azt is megkérdezik, betartotta-e a Yogyakarta Alapelveket.”
Fotó Budapest Pride
A YP+10 letölthető angolul a Williams Intézet honlapjáról
