A faluban párszor beszéltek rólam, de nem érdekel, hogy ki mit mond, mert nem látszik rólam, hogy meleg vagyok.
Furcsán és ellenségesen viseltetnek még mindig a melegekkel vidéken. Van egy meleg bár Miskolcon, a sokadik, talán még működik, de nem járok meleg bárokba. Az itteni melegek rejtőzködnek, persze a receptorok működnek.
Gimnazista korom óta vonzódom a pasikhoz. Az első meleg csókom az avasi harangtorony közelében történt 19 éves koromban. Aztán szex is volt. Kezdetben nem szerettem, ha dugnak, ám később már azt is élveztem, de inkább kényeztetni szeretek másokat. Talán így nem is baj, ha nem élvezek el.
Volt, hogy könyvtárban szoptak és volt, hogy a Miskolci Egyetem gépészmérnöki karán egy teremben. Amúgy bölcsész voltam és ott tudták rólam, hogy meleg vagyok. Kikezdtem egy tanárommal is, de elég amatőr módon. Aztán nem kellettem neki, úgy érzem sokszor túl könnyű préda vagyok. Csupán 2012 óta vannak rendszeresebb alkalmi kapcsolataim, bár a rendszeresség az esetemben elég relatív fogalom. Itthon vidéken nincsenek barátaim, Budapesten annál inkább.
Pesten persze minden más. Ott megvan a nagybetűs MELEG KULTÚRA. Amikor felutazom, mindig ott is alszom, általában az alkalmi partnereimnél, már akinél lehet, aztán másnap reggel húzás haza. Évente körülbelül 3-4 ilyen alkalom van. Nagyjából ezzel ki is merül a szexuális életem. Bár be kell valljam, hogy nálam a „szex" még sosem teljesedett be. Még soha sem élveztem el egy férfival sem.
32 éves vagyok, Kelet-Magyarországon élek egy faluban.
A régióban sok a fiatal és az öreg meleg. A kettő közöttiek párban vannak, és általában harmadikat keresnek. Ez számomra visszatetsző. Rengeteg a biszex is, de ők csak a fenekemet akarják.
Az még hagyján hogy én hogy élem ki a melegségemet, de a bátyám is meleg lehet, vagy nagyon magas anyakomplexusa van. A családunkban szerencsére már van unoka, szóval engem nem nyaggatnak ilyesmivel. Talán sejtik, hogy meleg vagyok, de itthon ez nem téma. Rólam a faluban párszor beszéltek, de nem érdekel, hogy ki mit mond, mert nem látszik rólam, hogy meleg lennék. Bár van itt egy homofób buszsofőr, aki rendszeresen beszólogat, ami nagyon idegesítő. Azt szokta mondani, hogy „itt jön a buzi, már nem fogunk fázni.”
Mert nagy respektje nincs az LMBT embereknek vidéken. Furcsán és ellenségesen viseltetnek még mindig a melegekkel szemben ebben a régióban. Van egy meleg bár Miskolcon, a sokadik. Talán még működik, de nem járok meleg bárokba. Az itteni melegek rejtőzködnek, persze a receptorok működnek. Nem akarnak kapcsolatot, inkább csak szexet. Én ezért sem ismerkedem például helyiekkel.
Régebben a Romeon szoktam ismerkedni, de ma már azon sem. Jelenleg nincs párom, de nem érzem magam keserűnek vagy depressziósnak emiatt. Ha jönnie kell jönni fog.
Hogy milyen barátról álmodom? Legyen ápolt, 36-45 év közötti, intelligens, szeresse a kultúrát, férfias és humoros legyen, lehetőleg kutyás, bár én macskás vagyok.
Hogy fel tudnám-e magamat vállalni, ha egy ilyen barátom lenne? Az biztos, hogy én lennék a világ legboldogabb embere. Elmennék vele Pestre, vagy nyugatra élni!
Bár létezik meleg és leszbikus egyesület a Miskolci Mások, a MiMás de csak amolyan baráti társaság szintjén, vagyis én ezt gondolom. Nem vagyok tag.
Jelenleg nincs munkám, egy tanfolyamra járok. Korábban irodai munkát végeztem és a jövőben is ezzel szeretnék foglalkozni. Szeretem a nyelveket, a könyveket, a zenét és táncolni. Talán, ha anno sikerül felvételiznem a Pesti egyetemre ott ragadok, és elzülleszt az éjszaka, vagy legalábbis ezt gondolom.
Sok oldalam van, de valóban őrület, hogy nem lehetek önmagam itthon vidéken.
