Kertbeny Károly (1824-1882) alkotta meg homoszexuális és heteroszexuális szavakat, aki egy magyar újságíró, műfordító, könyvész, bibliográfus és biográfus volt. Eleinte könyvkereskedő, majd katona lett, aztán az orvosi pálya vonzotta. Emellett barátja Petőfinek, akivel 1845-ben ismerkedett meg. Innentől kezdve az irodalom felé fordult.
Bejárta Svájcot, majd Párizsba ment, végül Londonba kötött ki. 1848-ban részt vett a Német Szövetségben kirobbant forradalmi eseményeken, de 1852-ben hazaköltözött. Bár jelentéseket írt az Osztrák titkosszolgálatnak, de szamizdat költészeti antológiát is megjelentetett Hangok a múltból címmel.
Aztán megint Bécsbe költözött, utána Genf következett végül Brüsszelben és Berlinben is megfordult. Adósságai miatt Bécsben és Genfben is adósok börtönébe került.
1868-ban Karl Ulrischnak írt levelében használta a homosexuell és heterosexuell kifejezéseket, majd 1869-ben álnéven írt pamfletjeiben érvelt a homoszexualitás büntetésének eltörlése mellett.
1875-ben hazaköltözött szegényen és betegen. Mivel jelentős irodalmi munkássága volt, ugyanis barátja Petőfi versei mellett, Arany János, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór verseit és regényeit fordította le németre. Ennek fejében megkapta Lukács Fürdő feletti lakást, ahol haláig élhetett. 1882-ben állami temetést kapott.
A melegségéről csak sejtéseink vannak, de igen nagy valószínűséggel valószínű ő maga is meleg lehetett.
2002-ben közadakozásból új síremléket kapott, amit júniusban avattak fel. Végül egy kezdeményezés hatására, síremlékét védetté nyilvánították a Fiumei Úti Sírkertben.
