Kevés olyan magyar kortárs írónőt ismerek, akinek műveiben hangsúlyos szerepet kap a leszbikus identitás. Mivel Szőke Lídiát futólag már ismertem, de regényeit még nem, ezért kértem avasson be minket az ő világába, ahol a vallás és a melegség szépen megfér egymás mellett.
Szőke Lídia Miskolcon született 1979-ben. A Pécsi Tudományegyetemen folytatta tanulmányait Bölcsészettudományi karon. Írással már gyermekkora óta foglalkozik, szárnypróbálgatásait novellákkal kezdte. Műveiben központi kérdés a hit, a vallás. Az írás manapság inkább csak a hobbija, megélhetését egy multinacionális cégnél végzett irodai munka biztosítja.
- Miről szólnak könyveid és kik az olvasóid?
- Mindig is nagyon érdekelt a magyar történelem, főleg a XX. század és imádtam a nagymamám történeteit is hallgatni. Szóval főleg ebből merítettem úgy, hogy közben hangsúlyos szerepet kap bennük a hit, a vallás, illetve megjelenik bennük leszbikus szál is. Ezek mind az identitásom részei. De le kell szögeznem, hogy ezek klasszikus értelemben még sem rólam szólnak, hanem mindkettő fikció. A mustár magjai egy családregény, amely három részre tagozódik: a 60-as évekre, a 80-as-90-es évekre, és napjainkra. Az első rész sok kutatómunkát igényelt a részemről – pl. milyen ruhákat hordtak akkoriban az emberek vagy milyen volt az akkori meleg élet - persze ezt is nagyon élveztem. A hitelesség érdekében idősebb leszbikus interjúalanyokat is kerestem, amiben a Labrisz levelezőlistája sokat segített.
- Az olvasótalálkozók alapján úgy tűnik, hogy főleg az idősebb kororsztály olvassa a könyveimet – valószínűleg a vallási aspektusuk miatt. Meglepetésemre azonban nem akadnak fenn a leszbikus részeken, sőt kifejezetten érdeklődőek ebben a tekintetben is.
- Az egyház és a vallás fontos szerepet tölt be az életedben. Hogyan tudod összeegyeztetni a vallást a melegségeddel?
- Engem reformátusnak kereszteltek meg, de később saját elhatározásomból áttértem az unitárius hitre. Ez egy nagyon elfogadó és nyitott egyház. Sosem kellett hazúdnom ott se a lelkésznek, se a híveknek, sőt még a püspök is tudja, hogy leszbikus vagyok. De ezzel nincs probléma és azóta már presbiternek és egyházközségi jegyzőnek is megválasztottak. Nem is tudnék úgy templomba járni, ha meg kellene játszanom magamat. Érdekes, hogy bár magyar alapítású vallásról van szó, főleg Amerikában örvend nagy népszerűségnek az unitarizmus.
A melegségemmel kapcsolatban még annyit megjegyeznék, hogy szerintem nem vagyok túl népszerű leszbikus berkekben a szókimondásom miatt. Időnként hangot adok annak, hogy mennyire nem tetszik, amit a média közvetít a melegekről. Például miért hagyjuk, hogy olyan illető nyilatkozzon egy interjúban, aki kinézetével és megnyilvánulásával kvázi lejáratja az LMBTQ közösséget?
- Visszakanyarodva a két regényedhez. Hogyan választottál címet hozzájuk?
- A Hétköznapi hitnél ez nagyon gyorsan és spontán történt. Mivel ez a könyvem tele van bibliai utalásokkal és idézetekkel, ezért a kéziratot átadtam egy unitárius lelkész barátomnak, hogy lektorálja. Ekkor jött tőle a lelkes kérdés, hogy „Na, és mi a címe?”, amire az volt a válaszom, hogy „Hát az még nincs”. A borítót Bekő Éva festőművész és egyben jó barátom tervezte, akinek ezért azóta is nagyon hálás vagyok.
- A mustár magjainál is a valláshoz köthető a cím. A mustármagos példabeszéd a Bibliából származik és a krisztusi tanítás erejéről szól: „A mennyek országa hasonló a mustármaghoz, amelyet a földműves elültet földjébe. Ez a mag kisebb ugyan mindenféle magnál, de amikor felnő, nagyobb, mint a kerti vetemények. Valóságos fa lesz belőle, úgyhogy az ég madarai eljönnek, és ágai között laknak.”
- Vicces volt, hogy a borító tervezésénél én eleinte csak magokat szerettem volna látni a fedőlapon, de aztán felhívták a figyelmem arra, hogy így akár szakácskönyvnek is nézhetik.
