Gondolatébresztő riporttal jelentkezünk ezen a hétvégén, melynek témája a Balaton Pride. Elengedtük fantáziánkat, fogtuk szivárványzászlónkat és meg is találtuk a balatoni pride egyik lehetséges színterét, Keszthelyt melynek belvárosa és főutcája, valamint a Festetics-kastély parkja ideális helyszín lenne. És ti mit szóltok mindehhez?
Bár a vonatutazás fárasztó lehet, mégis aki leszáll Keszthelyen, úgy érezheti, megérkezett Európába, ugyanis kulturált modern 21. századi vasútállomás fogadja.
A belváros a vasútállomástól könnyen alig 10 perc alatt megközelíthető. A főutca végén elénk tárul a Festetics-kastély kovácsolt vaskapuja, mögötte a barokk u-alaprajzú korhűen újjáépített parkkal.
Fantáziádnak csak te szabsz határt, így most egy lehetséges pride utáni pikniket álmodunk ide, mely méltó befejezése lehetne egy keszthelyi Balaton Pride Felvonulásnak.
A Budapest Pride szerint „elég menő lenne egy pride hely a balcsin, de a lényeg az, hogy aktivizálódjanak a helyi, illetve a Keszthely környéki melegek.”
Helyi melegből pedig van bőven, az aktivizálódásra azonban még lehet várni kell, ugyanis Keszthelyen nincsenek meleg közösségi terek, meleg szórakozóhelyek, pedig nagyon hiányoznak.
És, hogy mit szólnak mindehhez a helyi melegek? Megoszlanak a vélemények. Míg beszélgetek egy 35 éves helyi meleggel, legnagyobb megdöbbenésemre azt mondja:
-egy barátommal régebben kitaláltuk, hogy csinálunk egy ellen prideot, ahol normális utcai viseletben hangoskodás es páváskodás nélkül vonulunk végig, hogy lám, nem minden meleg harsány, affektáló és extrovertált.
A megoldás a melegek elfogadtatása. De ahogy mondtam ez páváskodva nem fog menni. Csodálod, hogy párhuzamot vonnak a meleg és a pedofilok között, ha úgy néznek ki a prideon az emberek? Ez az ország még évszázadokig Kelet marad. Szóval kitartás!
-És mi lett az ellen pride ötletével? Végül nem csináltátok meg? -Természetesen ezzel az ötlettel még a melegek körében is kisebbségben maradtunk.
-Eszedbe se jut, hogy felvállald magad, és az légy, aki vagy? -Az nekem mitől lenne jobb? A magánélet az maradjon a négy fal között. Senkinek semmi köze hozzá, hogy én hogy élem az életem. Én már addig eljutottam, ha valaki rákérdez, akkor elmondom az igazat. Erre az idei Babel Sound fesztiválunkon volt jó példa. De nem fogom magam hirdetni. Jobb lesz? Nem. Hát akkor?
Következő beszélgetőtársam egy 37 éves keszthelyi meleg, aki szerint: -semmi nincs itt és az emberek sokkal zárkózottabbak, mert féltik a saját életüket kiteríteni, amit megértek. Én sem tenném ki magam semmi kompromittálónak.
Azt gondolom, a pride sokkal többet árt a melegek megítélésének mintha normálisan élnének. Normális ember nem botránkoztat, nem viselkedik kihívóan, hanem neki az a természetes, hogy meleg és ezt az életének minőségével hirdeti és nem olyan megmozdulással, amit a legtöbb meleg sem tud magáénak érezni.
Mert nem arról szól a pride, ami az alap gondolat és a szlogen. Attól nem fogadják jobban el az emberek a melegeket, ha aranyszínű vagy rozsaszin alig takaró gatyóban rázzák az utcán hirdetve hogy melegek, és ez nem csak az én véleményem. Sok meleg barátom ismerősomé is. Érdekes hogy közülük talán csak egy az, aki támogatja és volt is pridon. No comment.
-Te voltál már prideon? -Nem, és nem is megyek, köszi!
Mégis, honnan szerzed az információidat a prideról? -A tv-ben lejön róla, és amit egyébként tudok róla az bőven elég.
-Ha lenne egy balatoni melegbár, ha nem is Keszthelyen, hanem a környéken, eljárnál oda? -Már én is akartam csinálni egy normálisat. Egy zenes táncos szórakozóhelyet, klubbot és segítőközpontot egyben, de nem szextanyát. Van is erre egy megfelelő hely a város szélén, ami nem zavarná a lakosságot, egy amolyan intimebb hely.
-Miért, mi a baj a szexszel? -A szex az mindenkinek a magánügye. Ismerkedjenek, sőt panzió is lenne, szeszeljenek, de nem egymás hegyén-hátán. Persze, ha csoportosan akarják, tegyék, de ne erről szóljon egy meleg szórakozóhely. Tudjátok, álmodozni, azt mi keszthelyiek is tudunk!
És, hogy lesz-e valaha Balaton Pride, az csak a vidéki meleg közösségeken múlik, akik lássuk be nincsenek túlságosan elkényeztetve. Talán a vidéki melegek vannak legjobban kitéve az utóbbi idők kommunikációs kampányainak, mely sok esetben pont a melegekről, vagy a melegeknek szólt.
Kinek jó ez? Legkevésbé a vidéki közösségeknek, akik aztán élnek ahogy tudnak, elszigetelve, saját maguk vidéki valóságukban, melyből kitörési pont a menekülés a fővárosba, vagy Nyugatra. De lehet menekülni egy egész életen át, végső soron magunk elől? Ugye, hogy nem?
