Az idei büszkeségmenet is nélkülem zajlik. Mert ugyan büszke vagyok a melegségemre, de családos emberként figyelembe kell vennem a gyermekeim érdekeit. Merthogy annak idején, teljes meggyőződéssel megnősültem és két gyermeket is nemzettem. Ők, de főleg házastársaik nemigen lennének büszkék az én büszkeségemre, nem beszélve az unokáimról.
Néhai színésznőnk, Gobbi Hilda ide is használható mondata jut eszembe, aki ezt mondta egy interjúban: ,,A fene egye meg, olyan rövid ez az élet, hogy az ember még a könyvtárát sem olvashatja ki – hát akkor miért éljek mások elképzelései szerint?” Ha már rátaláltam a „helyes útra”, akkor büszkén vállalom.
Annak idején szándékosan potyogtattam el információcserepeket, kicsit engedtem belelátni a zárójeles életembe a gyermekeimet, aminek köszönhetően nem drámai hirtelenséggel, hanem szép lassan felrajzolódott előttük apuci másik élete. Ezt 13 éves koruk körül fogták fel, s némi érzelmi válság után mindketten „visszatértek” hozzám.
A legendás apa–lánya kapcsolat nálunk is működött: a lányom ezt a megértést odáig vitte, hogy ismerkedésnél már egyenesen tesztanyagnak használta: a második-harmadik randevú után a soros illetőt szembesítette azzal a ténnyel, hogy az apja meleg. Figyelte mindig a reakciót: ha az illető kiakadt, akkor az illető nem állta ki a próbát, és nyomban repült!
Nos, egy anyagi vitánk alkalmával a magas vérnyomásos vőm – más visszavágást nem találván – azt vetette felém, hogy „hülye buzi!”. Mire nyugodt hangon közöltem vele: „Kikérem magamnak, nem vagyok hülye! Ami pedig a másik szót illeti: csak nem képzeled, hogy nem vagyok rá büszke?” Erre azonnal elhallgatott, teljesen visszavonult.
Mint heterónak, az nyilván meg sem fordult a fejében, hogy ezzel a támadással nem tud hátrálásra bírni. Csak a lányom kedvéért viselem el időnkénti találkozásunkat – mert őt maradéktalanul boldoggá teszi ez a férfi (mint ahogy a fiamat a menyem) és ez a lényeg! Az én boldogságom pedig hadd működjön a néhai Mahatma Gandhi tanítása szerint: Ha mindaz, amit gondolsz, mondasz, teszel, összhangban van – az a boldogság!
