A német kancellár az orosz elnökkel május 2-án folytatott sajtótájékoztatóján külön kiemelte a csecsenföldi melegek helyzetét. Angela Merkel sürgette Vlagyimir Putyint, hogy vizsgálja ki a csecsenföldi melegek kínzásának és üldöztetésének ügyét, és szavatolja az LGBT emberek biztonságát a régióban.
Merkel továbbá aggodalmát fejezte ki az oroszországi gyülekezési szabadság korlátozásaival szemben. Merkel és Putyin közötti, mintegy három és fél órán át tartó megbeszélést az ukrán és szíriai konfliktusok uralták.
Merkel arra ösztönözte Oroszországot, hogy biztosítsa a mindkét országban ismételten sikertelen tűzszünetet.
Az ukrán konfliktus kapcsán Merkel megjegyezte, hogy Putyin teljesen eltérő véleményt vall a konfliktusról, miközben támogatja az ukrán kormány ellen fellépő szeparatista szervezeteket.
Mindkét vezető elismerte a köztük fennálló komoly feszültségeket. Putyin azonban rámutatott az országok közötti gazdasági kötelékre. Azt mondta, Németország Oroszország legfontosabb gazdasági partnere, és rámutatott, hogy a Németországban használt gáz 35% -a Oroszországból származik.
A két vezető közötti kapcsolat soha nem volt zökkenőmentes, annak ellenére, hogy mindketten folyékonyan beszélik egymás nyelvét.
A nyugati kormányok és az emberi jogi csoportok felszólították az orosz hatóságokat, hogy vizsgálják meg a csecsenföldi melegek kínzásáról szóló jelentéseket.
Hónapok óta érkeznek aggasztó hírek a csecsenföldi melegek helyzetéről. A jelntések szerint, a csecsen LMBT-embereket koncentrációs táborokba zárják és megkínozzák. Már több halálos áldozata van a melegeket érő hatósági inzultusnak. A helyzetet jellemezi, hogy az esetről először beszámoló orosz ellenzéki lap a Novaja Gazeta újságírónője Elena Milashina is bujkálni kényszerül.
